A Planck első adatai biztatóak

A mikrohullámú háttérsugárzás feltérképezésére készült európai űreszköz megkezdte a munkát, a Földtől másfél millió kilométeres távolságban.

Az ESA Planck-szondája májusban indult útjára. Azóta elérte a Nap-Föld rendszer L2 jelű Lagrange-pontjának környezetét. Itt pontosan egy éves periódussal kering a Nap körül, ahogyan bolygónk is. Az elmúlt hónapok a fedélzeti berendezések tesztelésével és beállításával teltek, miközben a detektorokat folyamatosan hűtötték le az abszolút 0 fok körüli üzemi hőmérsékletre. A módszeres megfigyelések első szakasza augusztus 13-án kezdődött, és két hétig tartott. Ezalatt meggyőződtek a műszerek stabil működéséről. A szonda mind a kilenc frekvenciatartományában végigpásztázták az égbolt egy 15°-os szélességű darabját.

Az égbolt látható fényben készült térképének közepét kettészeli a Tejútrendszer fényes csíkja. A képre rajzolt színes sáv a Planck első adatait szemlélteti. A színek a háttérsugárzásra jellemző átlagos hőmérséklettől való eltérést jelölik: piros a legmelegebb, kék a leghidegebb. Az „előtérből” jövő sugárzást nem vonták le, ezért például a galaxisunk síkja sötétvörös, az onnan érkező erős rádiósugárzás miatt. (Kép: ESA / LFI & HFI Consortia; háttér: Axel Mellinger)

A Planck az első európai űreszköz, amellyel a mikrohullámú háttérsugárzás – az ősrobbanás maradványsugárzása – szerkezetét szeretnék felmérni, az egész égboltra kiterjedően, minden eddiginél jobb felbontással. Az előzetes eredmények alapján a Planck kitűnően működik. Az égbolt rutinfelmérése meg is kezdődött, és a remények szerint bő egy éven át folyamatosan tart majd. Mintegy 6 hónap múlva minden égterület sorra kerül már egyszer, így teljes lesz a térkép. A mérési adatok feldolgozása és értelmezése gondos utólagos elemzést igényel majd.

Kapcsolódó cikkek:
Elindult a Herschel és a Planck
Herschel és Planck: start május elején

Kapcsolódó linkek:
Jól működik a Planck (ESA)