Ha egyszer elindul egy földközeli kisbolygó felé, a saját meghajtással dolgozó legkisebb önálló bolygóközi űrszonda lehet.

A Gaia adatai nyomán feltárul a Tejútrendszer peremvidéke, ahol a csillagok mozgása a galaxisunk történetében bekövetkezett drámai változásokról árulkodik.

Legalábbis most lekerült az ambiciózus infravörös űrtávcső az ESA Cosmic Vision sorozata ötödik M-kategóriájú tudományos küldetésének jelöltlistájáról.

Mérföldkövéhez érkezett az ESA Euclid szondája, elkészült és a teszteken is megfelelt két műszere, amelyeket most az Airbusnál integrálnak az űreszközre.

Az ESA Solar Orbiter szondája június 15-én először közelítette meg a Napot: egyelőre csak 77 millió kilométerre jutott csillagunk közelébe.

A Merkúr történetétől a belső szerkezetén és felszínén át a kozmikus környezetéig számtalan kérdésre várnak választ a szakemberek a BepiColombo szondától. Egyelőre türelemmel kell várniuk.

Az ESA és a JAXA Merkúr felé tartó BepiColombo szondájának Föld melletti elrepülése során végzett mérések igazolták, hogy a szonda műszerei kifogástalanul működnek.

Francia Guyanából pályára állt a magyar részvétellel is készült európai exobolygó-kutató űrtávcső és négy másik műhold.

Teljesítheti a várakozásokat az orosz Szpektr-RG űrtávcső legfontosabb műszere, a német eROSITA röntgentávcső.

Ahogyan az egyidős emberek kinézete és testalkata is nagymértékben különböző lehet, ugyanez elmondható a csillaghalmazokról is.

Az ESA 2022-ben induló űrszondája az L₂ pontból optikai és infravörös műszereivel vizsgálja a sötét energiát és a sötét anyagot.

Visszanézett az idők kezdetéig és észlelte a Világegyetem első fényét – találóan ezzel a mondattal összegezi az ESA kiadványa a Planck-szonda jelentőségét.

Szokatlan, gyorsan mozgó képződményt örökített meg a Hubble-űrtávcső augusztus végén a Jupiter légkörében.

Három évtizede először készült az egész égboltot átfogó röntgentérkép a forró és nagy energiájú Világegyetemről.

...késik tovább a James Webb-űrtávcső felbocsátása. Nem tudják tartani a 2021 márciusára tervezett startot.

Három űrtávcső mérései alapján talán finomítani kell a Világegyetem tágulásának jelenleg elfogadott képén.

Lényegében ez fog történni az ESA Solar Orbiter űrszondájával, amely a számítások szerint, szerencsés véletlen folytán áthalad a C/2019 Y4 (ATLAS) üstökös csóváján.

Megkezdődhet a holland–kínai kísérlet az univerzum „sötét korszakából” származó rádiósugárzás detektálására.

Elkészült, és jövő év elején indulhat az ESA legújabb, a Napot és a helioszférát kutató szondája, a Solar Orbiter.

Elkészült az ESA idén 20 éves röntgencsillagászati űrobszervatóriuma, az XMM-Newton legújabb katalógusa a „melléktermékként” megfigyelt égi röntgenforrásokról.