Az európai–japán BepiColombo ismét gravitációs hintamanővert végzett a Naprendszer legbelső bolygójánál.

Az oroszok által Ukrajna ellen indított háború kiváltotta szankciók egyik első tudományos áldozata volt a német eROSITA röntgentávcső a Szpektr-RG orosz csillagászati szondán.

A csillagászok először figyelték meg a nóvakitörés előjelét, egy fehér törpén bekövetkező röntgenvillanást.

A hét elején a James Webb-űrtávcső megérkezett működési helyére – de nem éppen a Lagrange-pontba.

Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Az eddigi egyik legkisebb tömegű, csillagát alig 8 óra alatt megkerülő exobolygót fedezte fel a TESS űrtávcsővel egy nemzetközi kutatócsoport, vezető magyar szerzővel.

Az európai–japán BepiColombo űrszonda először repült el a Merkúr mellett.

Az Ariane-5 rakéta utolsó fokozata, amely kialakítja a régen várt űrcsillagászati eszköz pályáját, már útnak indult a starthely felé.

Az ESA asztrometriai űrszondája adatainak feldolgozása során 12 úgynevezett Einstein-keresztet találtak.

Az ESA 2022-ben induló űrszondája az L₂ pontból optikai és infravörös műszereivel vizsgálja a sötét energiát és a sötét anyagot.

Furcsa csillagokat talált a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképén az európai űrtávcső.

A Jupiterhez és jeges holdjaihoz küldendő európai űrszonda jövő áprilisban indulhat. Jól haladnak a tesztek.

Sorra érkeznek a hírek az űrszektort érintő nemzetközi szankciókról és az orosz válaszintézkedésekről.

Meghatározó műveletek sorozatán van túl a december végén felbocsátott, végleges állomáshelye felé tartó James Webb-űrtávcső.

Karácsonyi ajándék a csillagászoknak: Francia Guyanából egy Ariane-5 rakétával elindult az eddigi legnagyobb és legdrágább űrteleszkóp.

Folynak a James Webb-űrtávcső indításának előkészületei – immár a Francia Guyana-i Kourou-ban, ahová nemrég érkezett meg a JWST.

A James Webb-űrtávcső tesztjei sikerrel zárultak. Már csomagolják az értékes berendezést, hogy a starthelyre szállíthassák.

A Vénusz kutatásának nagyszabású tervét jelentette be az ESA: radarokkal és spektrométerekkel a magjától a légköréig vizsgálnák a bolygót.

Ha egyszer elindul egy földközeli kisbolygó felé, a saját meghajtással dolgozó legkisebb önálló bolygóközi űrszonda lehet.

A Gaia adatai nyomán feltárul a Tejútrendszer peremvidéke, ahol a csillagok mozgása a galaxisunk történetében bekövetkezett drámai változásokról árulkodik.