Amikor a Huygens szonda belép az óriáshold légkörébe, egy egyedülálló kísérlet keretében a földi rádióteleszkópok globális hálózatát is arra irányítják majd.

Elkészült egy jelentés, amelynek nyomán ismét feléledt a vita a Hubble-űrtávcső sorsáról.

Kétrészes sorozatunk végén a Hold déli pólusának környékére telepítendő csillagászati obszervatórium terveiről számolunk be.

A Genesis szeptember 8-án lezuhant visszatérő kapszulája a napszélből származó részecskéket hozott magával, amelyek vizsgálata bolygórendszerünk kialakulásának és tulajdonságának megértését segítheti elő. Szerencsére az értékes minták nem vesztek mind kárba, hamarosan a Johnson Űrközpontba szállítják őket tovább alapos tudományos elemzésre.

A STEREO és a Solar Probe amerikai, valamint a Solar Orbiter európai űrszondák sikere esetén központi csillagunkról szerzett ismereteink megsokszorozódhatnak.

Az űrszonda felvételein talán új holdakat is látunk.

A NASA Chandra röntgencsillagászati holdja nemrég múlt 5 éves. Ebből az alkalomból egy látványos honlap készült.

Az utolsó előre megtervezett pályamódosító manővert hajtotta végre az elmúlt napokban a Cassini. Új pályáján október 26-án repül majd el csupán 1200 kilométerre a Titántól.

A gyűrűs bolygó körül keringő Cassini szonda nem tétlenkedik: két új holdat fedezett fel, amelyek kb. 3 ill. 4 kilométer átmérőjűek.

Az európai űr-irányítóközpont (ESOC) munkatársainak első komoly „mentőakciója” az 1972-ben felbocsátott csillagászati mesterséges holdhoz kapcsolódott.

A NASA gammakitörés-kutató és nagyenergiájú csillagászati mesterséges holdja november végén indult, s azóta megszülettek az első eredményei illetve képei.

A NASA két nagy űrobszervatóriumával a Naphoz hasonló csillagok körüli por- és törmelékkorongokat vizsgáltak.

A Holdra telepítendő csillagászati megfigyelőállomás újra és újra felbukkanó érdekes elképzelés.

Az ESA XMM-Newton röntgencsillagászati mesterséges holdjával amerikai kutatók vezetésével két galaxishalmaz ütközésének látványos következményeit figyelték meg.

A Genesis küldetése után újabb, a Napot még inkább megközelítő űrszondák indítása várható. Kétrészes cikkünkben először az amerikai STEREO szonda tervét ismertetjük.

A közeljövőben megszaporodó európai bolygóközi űrszondák kiszolgálása megkívánja, hogy rövidesen új követőállomás épüljön.

Az eddigi legkisebb távcsővel sikerült egy hatalmas Naprendszerünkön túli bolygót felfedezni, amely a Lant csillagkép egyik fényes csillagának kísérője.

A chilei óriástávcsövek segítségével újabb becslést sikerült adni galaxisunk, a Tejútrendszer korát illetően.

1989-ben indult az ESA egyik legsikeresebbnek bizonyult csillagászati holdja, az asztrometriai méréseket végző Hipparcos. A küldetés azonban szerencsétlenül kezdődött...

A Hubble Űrtávcső négy fő műszerének egyike, a képalkotó spektrográf (STIS) egy hete meghibásodott.