Az ESA Cosmic Vision 2015-2025 felhívására érkezett javaslatok közül a közepes méretkategóriában két programot valósítanak meg. A mostani nyertes a Solar Obiter és az Euclid, a vesztes a PLATO.

Alig múlt el az ijedelem az amerikai UARS műhold darabjainak lezuhanásával kapcsolatban, egy hónap múlva jöhet a következő: a német-amerikai ROSAT röntgencsillagászati hold.

A Van Allen-féle sugárzási övekben csapdába esett antirészecskéket a PAMELA, egy orosz távérzékelő műholdon repülő olasz berendezés észlelte.

106 különálló CCD detektorból rakták össze az ESA 2013-ban indítandó űrobszervatóriumának legfontosabb berendezését.

Az univerzumot – nem kis részben űreszközök segítségével – már az elektromágneses hullámok mindegyik tartományában meg tudták figyelni a csillagászok, egy kis kivétellel. Ennek a hiánynak a pótlására készült nemrég egy olcsó műholdrendszert bevetni kívánó európai terv.

Az európai űrcsillagászati szonda első tudományos eredményeit most egyszerre hozták nyilvánosságra.

A Mars két kis holdját 1878-ban fedezte fel Asaph Hall. Utána közel egy évszázadig nem sokat tudhattunk meg róluk.

Az európai Rosetta űrszonda, útban a 2014-es üstökösrandevú felé, ma bő 3000 km-es távolságban elrepült a Lutetia kisbolygó mellett.

Az európai Rosetta űrszonda július 10-én közelíti meg a 21 Lutetia nevű kisbolygót.

Az ESA infravörös űrtávcsöve május 14-én ünnepelte egy éves „születésnapját”. Egy váratlan felfedezéssel is szolgált: egy teljesen üres, buborék jellegű térrész jelenlétét mutatta ki.

Legalábbis a Hartley-2 üstökös és a földi óceánok vizének összetétele kísértetiesen hasonlít – az ESA Herschel infravörös űrtávcsövével végzett mérések szerint.

Június végén rendezték Marseille-ben a 2. CoRoT szimpóziumot.

Az óriásbolygó légkörében levő, korábban megmagyarázatlan eredetű vízről az ESA Herschel-űrtávcsövének infravörös mérési alapján kiderítették, hogy az Enceladus holdról származik.

Az idegen csillagok körül keringő bolygók felkutatására készült francia-európai űrtávcső második konferenciáját ezen a héten tartják Marseille-ben. Az új bejelentéseket erre az alkalomra időzítették.

A Hubble-űrtávcső által lencsevégre kapott galaxis mintegy 13,2 milliárd fényévre van tőlünk. Az eddigi rekorder galaxist 150 millió fényévvel „hagyta le” az új objektum.

Csillagászok a Herschel infravörös űrteleszkóppal végzett mérések révén kimutatták, hogy a csillagkeletkezési ráta, azaz a csillagok keletkezésének üteme 11 milliárd évvel ezelőtt volt a csúcspontján.

Az európai Rosetta űrszonda a Lutetia kisbolygó mellett repült el, s felvételeket is készített az égitestről.

A mikrohullámú háttérsugárzás kutatására készült európai űrszonda első éves mérési adataiból állították össze a most nyilvánosságra hozott térképet.

Egyszerre hét új exobolygó felfedezését jelentették be a francia CoRoT űrtávcső mérései alapján.

A Hubble korántsem csak egy sikeres koncepció, vagy bravúros űrszerelések sorozata. Az űrtávcső jelentősége a csillagászat forradalomszerű fellendítésében, egyúttal pedig az űrtudományok sosemvolt hatékonyságú népszerűsítésében áll.