Csillagászok a Herschel infravörös űrteleszkóppal végzett mérések révén kimutatták, hogy a csillagkeletkezési ráta, azaz a csillagok keletkezésének üteme 11 milliárd évvel ezelőtt volt a csúcspontján.
A Hubble korántsem csak egy sikeres koncepció, vagy bravúros űrszerelések sorozata. Az űrtávcső jelentősége a csillagászat forradalomszerű fellendítésében, egyúttal pedig az űrtudományok sosemvolt hatékonyságú népszerűsítésében áll.
Aligha van ismertebb űreszköze a világnak, és ez az ismertség nem csak a tudományos közösségre vonatkozik. És alighanem megkockáztatható, hogy tudományos hasznát tekintve is a legek közé sorolható a ma 20 éve felbocsátott HST.
Olyan, mint a Jupiter, és a Merkúréhoz hasonló pályán kering a csillaga körül. Mégis az eddig ismert exobolygók közül talán a CoRoT-9b hasonlít a leginkább ahhoz a képhez, amit a Naprendszerben alakítottunk ki a bolygókról.
Az ESA infravörös űrtávcsöve május 14-én ünnepelte egy éves „születésnapját”. Egy váratlan felfedezéssel is szolgált: egy teljesen üres, buborék jellegű térrész jelenlétét mutatta ki.
A Hubble egy új koncepció legfőbb hírnöke is: az űrtávcső egy világűrben szervizelhető, folyamatosan fejleszthető űreszköz. Nagyrészt ennek köszönheti kivételes sikerét, sőt egyáltalán a létét.
Az új európai infravörös űrtávcső, a Herschel első látványos képeinek egyike a Tejútrendszer síkjának egy részletekben gazdag vidékét mutatja, ahol a hideg csillagközi gáz dominál.