A NASA negyed évszázada állította pályára a Hubble-űrtávcsövet (HST). Ötrészes sorozatunkban 25 látványos képpel emlékezünk a csillagászat történetében mérföldkövet jelentő műszerre.

A NASA negyed évszázada állította pályára a Hubble-űrtávcsövet (HST). Ötrészes sorozatunkban 25 látványos képpel emlékezünk a csillagászat történetében mérföldkövet jelentő műszerre.

Nem absztrakt festményt látnak a képen, hanem a Tejútrendszer mágneses terének látványos megjelenítését.

A Rosetta legújabb eredményei kétségessé teszik ezt a korábbi feltételezést.

Kiss L. László előadása november 13-án (csütörtökön) lesz a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Dísztermében.

Az 1 méter körüli felbontású űrfelvételek készítésére alkalmas Kaofen-2 mellett egy apró lengyel csillagászati műholdat is pályára állítottak.

...még nem a csillagokkal és a Tejútrendszer szerkezetével, hanem az L2 Lagrange-pont körüli mikrometeorit-veszéllyel kapcsolatos.

Az Európai Űrügynökség (ESA) tudományos programbizottsága egyhangúlag az exobolygó-kutató űrtávcső megvalósítása mellett szavazott. Startját 2024-re tervezik.

Trupka Zoltán beszélgetése Szabados László csillagásszal, a decemberben indult Gaia asztrometriai űrszonda kapcsán.

Kritikus pályamódosító manőveren van sikeresen túl a decemberben indult európai űrtávcső.

A NASA negyed évszázada állította pályára a Hubble-űrtávcsövet (HST). Ötrészes sorozatunkban 25 látványos képpel emlékezünk a csillagászat történetében mérföldkövet jelentő műszerre.

Mi lenne, ha az ön csapata építené meg az első olyan európai CubeSatot, amely egy kisbolygókettőshöz indul 2020-ban?

Az ESA Cosmic Vision 2015–2025 program keretében e hónapban benyújtandó javaslat röntgen-, infravörös és gamma-űrtávcső lenne egyben.

Az ESA 2022-ben a Jupiter rendszerébe indítandó űrszondája a következő fejlesztési fázisba léphet, benne magyar részvétellel.

Milyen lenne a Rosetta kutatási célpontja, a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös, ha megszagolhatnánk? Büdös!

Az ESA nemrég az Athena röntgencsillagászati űrteleszkópot választotta ki megvalósításra.

A decemberben indult európai asztrometriai űrszonda várhatóan kilenc hónapos késéssel szállítja majd első tudományos eredményeit.

Természetesen már a helyén, a Nap–Föld rendszer külső Lagrange-pontja közelében. Na de pontosan hol is?

A Herschel infravörös űrtávcső adatai szerint a fő kisbolygóöv legnagyobb égitestjének felszínét vízmolekulák hagyják el, méghozzá feltehetően két nagyobb foltból.

Pályára állt az Európai Űrügynökség (ESA) legújabb űrcsillagászati szondája, amelynek fő feladata a Tejútrendszer csillagainak minden eddiginél kiterjedtebb és pontosabb felmérése lesz.