Az ESA nemrég leállt infravörös űrteleszkópja még látható földi távcsövekkel, de már nem sokáig.
Az ESA nemrég leállt infravörös űrteleszkópja még látható földi távcsövekkel, de már nem sokáig.
Másodszor is, de most már tényleg vége az európai infravörös űrtávcsőnek.
A Herschel-űrtávcsővel felfedezett távoli galaxisban több mint kétezerszer gyorsabban fejlődtek a csillagok, mint most a mi Tejútrendszerünkben.
Minden eddiginél rövidebb, 2,4 órás keringési periódusú kettős rendszert találtak az XMM-Newton űrtávcső segítségével.
Az ESA XMM-Newton röntgencsillagászati űrteleszkópjával és többek közt az új LOFAR rádióantenna-rendszerrel egy olyan pulzárt vizsgáltak, amely előtt egyelőre értetlenül állnak az elméleti szakemberek.
A legérdekesebbnek ígérkező műholdas és űrszondás programok az előttünk álló esztendőben.
Az ESA 2013-ban induló Gaia asztrometriai űrszondájának programjáról lesz előadás Székesfehérvárott, október 30-án.
Az ESA 2017-ben indítandó Cheops műholdjával ismert exobolygókkal rendelkező, közeli csillagokat vizsgálnak majd, az eddiginél tüzetesebben.
A James Webb-űrteleszkóphoz Nagy-Britanniában összeszerelt és tesztelt érzékeny infravörös detektor egy menetrend szerinti utasszállító repülőgép csomagterében tette meg az utat az Atlanti-óceán fölött.
A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást tanulmányozó európai szonda nagyfrekvenciás méréseihez használt hűtőanyag elfogyott. Alacsonyabb frekvenciákon még 6-9 hónapja lehet hátra a Plancknak.
A francia vezetéssel 2006-ban indított űrtávcső tavaly novemberben keletkezett számítógépes hibáját nem sikerült kijavítani.
Ahogy várható volt, elfogyott az európai infravörös űrteleszkóp detektorait hűtő anyag. A Herschel közel három és fél év aktív működés után befejezte űrcsillagászati pályafutását.
Megszülettek a mikrohullámú háttérsugárzás vizsgálatára készült európai űrszonda, a Planck első kozmológiai eredményei.
A csillagontó galaxisok „népszámlálása” megmutatja, hogy milyen magas volt a csillagkeletkezési arány a világegyetem fejlődésének története során.
A napokban a Föld „közelében” járt kisbolygót az ESA Herschel infravörös űrtávcsövével is megfigyelték.
Félő, hogy a francia-európai exobolygó-kereső űrtávcső már nem tudja megkezdeni programjának második meghosszabbítását.
Valahogy meg kell majd szabadulni a márciusban várhatóan használhatatlanná váló infravörös űrtávcsőtől. Egy elképzelés szerint becsapódhatna akár a Holdba...
Lassan 26 éve, hogy az SN 1987A jelű szupernóva felrobbant a Nagy Magellán-felhőben. Maradványában az ESA Integral műholdjával most először detektálták közvetlenül a titán radioaktív bomlásának jeleit.
Amíg az ősemberek a kőkorban zsákmányukra vadásztak és barlangokban találtak menedéket Afrikában, addig a távoli Nagy Magellán-felhőben egy, a Napunknál tizenhatszor nehezebb csillag élete egy hatalmas összeomlással ért véget.
A 2013-ban indítandó európai asztrometriai űrszonda napvédő ernyőjét először nyitották ki – egyelőre természetesen a Földön.
Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu