Űrvilág.hu űrkutatási hírportál

Űrcsillagászat Európában Cikkek: 141 - 160

Csillaggyár 13 milliárd évvel ezelőttről

Csillaggyár 13 milliárd évvel ezelőttrőlA Herschel-űrtávcsővel felfedezett távoli galaxisban több mint kétezerszer gyorsabban fejlődtek a csillagok, mint most a mi Tejútrendszerünkben.

Csillag és fekete lyuk őrült körforgása

Csillag és fekete lyuk őrült körforgásaMinden eddiginél rövidebb, 2,4 órás keringési periódusú kettős rendszert találtak az XMM-Newton űrtávcső segítségével.

Pulzár, ki- és bekapcsolva

Pulzár, ki- és bekapcsolvaAz ESA XMM-Newton röntgencsillagászati űrteleszkópjával és többek közt az új LOFAR rádióantenna-rendszerrel egy olyan pulzárt vizsgáltak, amely előtt egyelőre értetlenül állnak az elméleti szakemberek.

Mi várható 2013-ban? (2. rész)

Mi várható 2013-ban? (2. rész)A legérdekesebbnek ígérkező műholdas és űrszondás programok az előttünk álló esztendőben.

PROGRAMAJÁNLÓ: Indul az égbolt legpontosabb felmérése

PROGRAMAJÁNLÓ: Indul az égbolt legpontosabb felmérése Az ESA 2013-ban induló Gaia asztrometriai űrszondájának programjáról lesz előadás Székesfehérvárott, október 30-án.

Szuperföldek a célkeresztben

Szuperföldek a célkeresztbenAz ESA 2017-ben indítandó Cheops műholdjával ismert exobolygókkal rendelkező, közeli csillagokat vizsgálnak majd, az eddiginél tüzetesebben.

Átrepült Amerikába a MIRI

Átrepült Amerikába a MIRIA James Webb-űrteleszkóphoz Nagy-Britanniában összeszerelt és tesztelt érzékeny infravörös detektor egy menetrend szerinti utasszállító repülőgép csomagterében tette meg az utat az Atlanti-óceán fölött.

Planck: félig vége

Planck: félig végeA kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást tanulmányozó európai szonda nagyfrekvenciás méréseihez használt hűtőanyag elfogyott. Alacsonyabb frekvenciákon még 6-9 hónapja lehet hátra a Plancknak.

Fényes és sötét: európai űrcsillagászat 2020 körül

Fényes és sötét: európai űrcsillagászat 2020 körül Az ESA Cosmic Vision 2015-2025 felhívására érkezett javaslatok közül a közepes méretkategóriában két programot valósítanak meg. A mostani nyertes a Solar Obiter és az Euclid, a vesztes a PLATO.

ROSAT: a következő leeső műhold

ROSAT: a következő leeső műholdAlig múlt el az ijedelem az amerikai UARS műhold darabjainak lezuhanásával kapcsolatban, egy hónap múlva jöhet a következő: a német-amerikai ROSAT röntgencsillagászati hold.

Az ősrobbanás nyoma, nagy felbontással

Az ősrobbanás nyoma, nagy felbontássalMegszülettek a mikrohullámú háttérsugárzás vizsgálatára készült európai űrszonda, a Planck első kozmológiai eredményei.

Megszámolni a „láthatatlant”

Megszámolni a „láthatatlant”A csillagontó galaxisok „népszámlálása” megmutatja, hogy milyen magas volt a csillagkeletkezési arány a világegyetem fejlődésének története során.

Az Apophis nem jelent valós veszélyt

Az Apophis nem jelent valós veszélytA napokban a Föld „közelében” járt kisbolygót az ESA Herschel infravörös űrtávcsövével is megfigyelték.

Kimúlóban a CoRoT

Kimúlóban a CoRoTFélő, hogy a francia-európai exobolygó-kereső űrtávcső már nem tudja megkezdeni programjának második meghosszabbítását.

A Herschel a Holdba?

A Herschel a Holdba?Valahogy meg kell majd szabadulni a márciusban várhatóan használhatatlanná váló infravörös űrtávcsőtől. Egy elképzelés szerint becsapódhatna akár a Holdba...

Radioaktív titán bomlása táplálja a szupernóva-maradványt

Radioaktív titán bomlása táplálja a szupernóva-maradványtLassan 26 éve, hogy az SN 1987A jelű szupernóva felrobbant a Nagy Magellán-felhőben. Maradványában az ESA Integral műholdjával most először detektálták közvetlenül a titán radioaktív bomlásának jeleit.

Egy kozmikus „születésnap”

Egy kozmikus „születésnap”Amíg az ősemberek a kőkorban zsákmányukra vadásztak és barlangokban találtak menedéket Afrikában, addig a távoli Nagy Magellán-felhőben egy, a Napunknál tizenhatszor nehezebb csillag élete egy hatalmas összeomlással ért véget.

A Gaia első „szárnybontása”

A Gaia első „szárnybontása”A 2013-ban indítandó európai asztrometriai űrszonda napvédő ernyőjét először nyitották ki – egyelőre természetesen a Földön.

Mégis üstökösökből származik az óceánok vize?

Mégis üstökösökből származik az óceánok vize?Legalábbis a Hartley-2 üstökös és a földi óceánok vizének összetétele kísértetiesen hasonlít – az ESA Herschel infravörös űrtávcsövével végzett mérések szerint.

Új bolygók, érdekes csillagok a CoRoT szemével

Új bolygók, érdekes csillagok a CoRoT szemévelJúnius végén rendezték Marseille-ben a 2. CoRoT szimpóziumot.
Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
Összesen 328 cikk.

Gyorskereső

Rovatok

Támogatóink

Űrvilág a Faceboookon

Partnerünk

Űrkörkép 2023/2024