Két röntgencsillagászati mesterséges hold, az amerikai Chandra és az európai XMM-Newton adatai alapján a kutatók egy olyan galaxist fedeztek fel, amelynek a közepén levő, százmilliónyi naptömegű fekete lyuk épp a közelmúltban "falt fel" egy túl közel került csillagot.

Az Európai Űrügynökség Tudományos Programjainak Bizottsága egyhangúlag elfogadta az Ulysses napkutató űrszonda feladatainak meghosszabbítására tett javaslatot. Az űrszonda tudományos programja immár 2008. márciusáig szól.

A szerelmesek napját a Spitzer-űrtávcső is megünnepli látványos felvételével az NGC 7129, rózsa alakú csillagközi ködről.

Brit kutatók eredményei szerint a nyári égbolt egyik legfényesebb csillaga, a Vega körül Naprendszerünkhöz hasonló bolygórendszer alakulhatott ki.

A statisztikák szerint nagyjából évszázadonként lobban fel szupernova a Tejútrendszerhez hasonló spirálgalaxisokban. Ennyi ideje azonban nincs egy csillagásznak, hogy kivárja vizsgálatainak tárgyát, ezért inkább keres egyet magának. Európai csillagászok most egy érdekes projektbe kezdtek, mellyel megpróbálják megállapítani a jövő szupernováinak „szülő-csillagait”.

A Deep Space 1 űrszonda sikerrel próbálta ki a jövő technológiát, de tudományos küldetéssel is felruházták tervezői: aszteroidákkal és egy üstökössel is találkoznia kellett.

A NASA 1995-ben hívta életre a New Millenium (Új Évezred) programját, melyben az űrkutatás jövőbeni eszközeihez kíván új technológiákat fejleszteni és tesztelni. A program első fecskéje a Deep Space 1 űrszonda volt, mely öt évvel ezelőtti felbocsátása után sikert sikerre halmozott.

Tegnap bemutattuk, hogy miképp mentették meg a NASA szakemberei a FUSE csillagászati műholdat. Nos, ennek a műveletnek már meg is van az első lehetséges haszonélvezője: "szemünk fénye", a Hubble Űrtávcső.

A következőkben folytatjuk a Hubble Space Telescope jövőjével kapcsolatos amerikai vita bemutatását. Az előző részből kiderült, hogy milyen érvek szólnak a leállítást követő irányított megsemmisítés mellett. Mostani epizódunkból kiderül, hogy miért lenne mégis érdemes megmenteni a HST-t.

A legújabb szenzációs exobolygó-felfedezés egy 90 fényévre lévő bolygórendszerről árulkodik, amelyben Jupiterünkhöz hasonló gázóriás kering Napunkhoz hasonló központi csillaga körül.

Az űr-VLBI rádiócsillagászati technika hét éve működik, a japán HALCA mesterséges holdon elhelyezett rádióteleszkóp és a vele együtt dolgozó földi rádiótávcső-hálózat révén. Természetesen már tervezik az űr-VLBI holdak második generációját is.

Hét éve szolgálja a rádiócsillagászokat a világ első űr-VLBI mesterséges holdja, a japán HALCA. Röviden bemutatjuk, hogy hogyan működik és milyen érdekes eredményeket értek el vele.

Első alkalommal sikerült szén és oxigén jelenlétét kimutatni egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörében.

Az ember alkotta űreszközök közül a Voyager–1 jár a legmesszebb. November 5-én az űrszonda kb. 13,5 milliárd kilométer távolságra lesz tőlünk – ez több, mint kétszerese a Plútó-Nap távolságnak.

Új csillagászati objektumot kapott távcsővégre a közel egy éve pályán lévő európai csillagászati kutatóműhold, az Integral.

Több mint egy éve, 2002. augusztus 15-én hallgatott el örökre a CONTOUR űrszonda, amely egy üstökös magját közelítette volna meg. A kudarc okait kereső vizsgálóbizottság a napokban hozta nyilvánosságra eredményeit, és négy lehetséges okot említ az űrszonda elvesztésére.

Kevesebb, mint egy évtizede, az első Naprendszeren kívüli bolygó felfedezésével vált ismeretessé az exobolygók fogalma. Hamarosan azonban az exobolygók körüli holdak is csillagászati ismereteink részesévé válhatnak, - amennyiben a 2008-ban indított ESA űrszonda sikerrel jár.

A régi, üzemidejüket kitöltő műholdak problémája egyre nagyobb mérteket ölt, hiszen ezekből az esetenként többmillió dolláros eszközökből egyszerűen űrszemét válik feladatuk teljesítését követően. Milliókat lehet tehát megtakarítani a jövőben, ha a most a FUSE műholddal sikeresen kipróbált metódussal újabb lelket lehelnek a jövő kiérdemesült eszközeibe.

Az elmúlt hetekben komoly vita folyt arról, hogy vajon mi legyen a sorsa a Hubble űrtávcsőnek, amikor 2010-ben lejár az üzemideje. A döntéssel kapcsolatos legfőbb érvet azonban várhatóan a költségek mondják majd ki.

A Hubble-űrtávcső hat évet átfogó felvételsorozata alapján megállapítható, hogy évszakos légköri változások mutatkoznak a Naprendszer legtávolabbi óriásbolygójának a déli félgömbjén.