Több mint egy éve, 2002. augusztus 15-én hallgatott el örökre a CONTOUR űrszonda, amely egy üstökös magját közelítette volna meg. A kudarc okait kereső vizsgálóbizottság a napokban hozta nyilvánosságra eredményeit, és négy lehetséges okot említ az űrszonda elvesztésére.

Kevesebb, mint egy évtizede, az első Naprendszeren kívüli bolygó felfedezésével vált ismeretessé az exobolygók fogalma. Hamarosan azonban az exobolygók körüli holdak is csillagászati ismereteink részesévé válhatnak, - amennyiben a 2008-ban indított ESA űrszonda sikerrel jár.

A régi, üzemidejüket kitöltő műholdak problémája egyre nagyobb mérteket ölt, hiszen ezekből az esetenként többmillió dolláros eszközökből egyszerűen űrszemét válik feladatuk teljesítését követően. Milliókat lehet tehát megtakarítani a jövőben, ha a most a FUSE műholddal sikeresen kipróbált metódussal újabb lelket lehelnek a jövő kiérdemesült eszközeibe.

Az elmúlt hetekben komoly vita folyt arról, hogy vajon mi legyen a sorsa a Hubble űrtávcsőnek, amikor 2010-ben lejár az üzemideje. A döntéssel kapcsolatos legfőbb érvet azonban várhatóan a költségek mondják majd ki.

A Hubble-űrtávcső hat évet átfogó felvételsorozata alapján megállapítható, hogy évszakos légköri változások mutatkoznak a Naprendszer legtávolabbi óriásbolygójának a déli félgömbjén.

1990-ben ezen a napon indult STS-31 jelzésű útjára a Discovery űrrepülőgép, fedélzetén a Hubble-űrteleszkóppal. Igaz, hogy a 13 nem kerek szám, ám a világ csillagászai számára nagyon szerencsésnek bizonyult a 13 év.

Húsz éve került pályára a világ első olyan csillagászati műholdja, amely az infravörös tartományban észlelt. A tervek szerint néhány napon belül pedig pályára kerül az infravörös műholdak legújabb tagja, a SIRTF.

Mintegy húsz éve került pályára a világ első olyan csillagászati műholdja, amely az infravörös tartományban észlelt. A tervek szerint néhány napon belül pedig pályára kerül az infravörös műholdak legújabb tagja, a SIRTF. Úgy gondoltuk, hogy ez a két esemény elegendő ok arra, hogy részletesebben is bemutassuk olvasóinknak a szakterületet.

A legújabb földkörüli pályára készülő infravörös űrobszervatórium már a floridai Kennedy Űrközpontban vár a startra.

Sikeresen mutatkozott be az Univerzum legnagyobb energiájú eseményeit vizsgáló új európai műhold, az Integral nevű gamma-obszervatórium. Első felvételei és adatai máris elkápráztatták a csillagászokat.

A NASA 1995-ben hívta életre a New Millenium (Új Évezred) programját, melyben az űrkutatás jövőbeni eszközeihez kíván új technológiákat fejleszteni és tesztelni. A program első fecskéje a Deep Space 1 űrszonda volt, mely öt évvel ezelőtti felbocsátása után sikert sikerre halmozott.

Tegnap bemutattuk, hogy miképp mentették meg a NASA szakemberei a FUSE csillagászati műholdat. Nos, ennek a műveletnek már meg is van az első lehetséges haszonélvezője: "szemünk fénye", a Hubble Űrtávcső.

A következőkben folytatjuk a Hubble Space Telescope jövőjével kapcsolatos amerikai vita bemutatását. Az előző részből kiderült, hogy milyen érvek szólnak a leállítást követő irányított megsemmisítés mellett. Mostani epizódunkból kiderül, hogy miért lenne mégis érdemes megmenteni a HST-t.

A legújabb szenzációs exobolygó-felfedezés egy 90 fényévre lévő bolygórendszerről árulkodik, amelyben Jupiterünkhöz hasonló gázóriás kering Napunkhoz hasonló központi csillaga körül.

Valószínűleg újra kell gondolnunk a "Nagy Bumm" utáni néhány százmillió évet - állítják európai szakemberek a Hubble űrtávcsővel végzett vizsgálataik alapján.

A repülési készenlét felülvizsgálata előtt a NASA szakemberei úgy döntöttek, hogy több időre van szükség a Delta II rakéta felkészítéséhez, így a SIRTF startját előbb április 27-re, majd augusztus közepére halasztották.

Pár hete múlt húsz éve, hogy pályára állt a világ első olyan csillagászati műholdja, amely az infravörös tartományban észlelt. A tervek szerint április végén indítják az infravörös műholdak legújabb tagja, a SIRTF-t. Ideje hát megismerkednünk az infravörös csillagászat alapjaival.

A Hubble Űrtávcső segítségével első alkalommal sikerült megfigyelni, amint az egyik távoli „forró Jupiter” légköre erősen párolog a közeli csillag hatására.

1976 óta nem volt olyan fényes üstökös az égbolton, mint napjainkban. A pazar csóvát bontó ragyogó égitest kedden reggel érte el napközelségét, s pár napig még megfigyelhető a SOHO űrszonda felvételein.

A Hubble-űrtávcső legújabb káprázatos felvételén egy olyan galaxishalmaz látványa tárul elénk, amelynek tagjai megkezdték egymás szétszakítását, hogy egyre halálosabb gravitációs ölelésben végül majd egyetlen, gigászi csillagvárossá olvadjanak össze.