Az Európai Űrügynökség nagy vállalkozásba kezd. Az előzetes tervek szerint 2013-ban egy új űrszonda áll Nap körüli pályára. A Solar Orbiter keringése során a Merkúrnál is közelebbről vizsgálná központi csillagunkat.

A Hubble Űrtávcső (HST) helyzetét stabilizáló három giroszkóp egyikét leállították. A „tartalékos” üzemmódtól az űrteleszkóp szolgálati idejének növekedését remélik.

A Mira Ceti kettőscsillag-rendszerben a fehér törpe komponens anyagot „lop” vörös óriás társától. A Chandra röntgenfelvételén mindez jól kivehető.

Az ESA megkötötte a szerződést űrcsillagászati programjának „zászlóshajója”, a 2011-ben felbocsátandó Gaia egyik legfontosabb berendezésére, a képalkotó érzékelőkre.

Az új japán röntgencsillagászati mesterséges holdat indító M-V rakéta Ucsinourából startol majd. Az indítási ablak július 6-án „nyílik”.

Az európai üstököskutató szonda kedvező helyzetben lesz akkor, amikor az amerikai Deep Impact „megbolygatja” a Tempel-1 üstökös magját.

A német, amerikai és brit együttműködésben készült röntgencsillagászati mesterséges hold majdnem 9 évig működött, átütő sikerrel.

A kanadai MOST űrtávcső segítségével azt figyelik, milyen hatással vannak a távoli bolygórendszerek óriásbolygói csillagjukra.

A NASA Swift nevű mesterséges holdjának sikerült „elcsípnie” egy mindössze néhány századmásodpercig tartó gamma-kitörést.

A Hubble-űrtávcső két káprázatos felvétellel ünnepelte 15. születésnapját.

A déli égbolt Formax csillagképének egy rejtett zugából hatalmas kozmikus szem figyel ránk. Az Európai Déli Obszervatórium egyik óriástávcsöve egy látványos, távoli galaxist örökített meg.

... egy űreszköz. Az ESA és a NASA napkutató szondájával, a SOHO-val augusztus 5-én találták az ezredik üstököst.

A két évig működő szovjet Gamma Obszervatórium a nagyenergiájú asztrofizika területén végzett méréseket.

Az első európai üstökösszonda 1985. július 2-án startolt, majd alig egy év múlva kevesebb mint 600 km-re megközelítette a híres üstököst. Sőt 1992-ben még egy „jutalomjátékra” is futotta...

A Hubble-űrtávcső segítségével lefényképezték egy közeli csillag, a Fomalhaut körül található törmelékgyűrűt, amely eltorzított szerkezetét láthatatlan kísérők, bolygók alakítják.

Rövid sorozatunk befejezéseképp az 1990-től 1999-ig működött röntgencsillagászati mesterséges hold segítségével készített képekből mutatunk be néhányat.

Az XMM-Newton európai röntgencsillagászati mesterséges hold mérései alapján három közeli neutroncsillag felszíni foltjait fedezték fel.

A NASA Chandra röntgen-űrobszervatóriuma adatainak felhasználásával újabb látványos képet készítettek a csillagászok.

A NASA Spitzer infravörös űrtávcsövével egy olyan, a Naphoz hasonló csillagot találtak, amely körül egy kisbolygókban gazdag övezet húzódik.

15 éve állították Föld körüli pályára a modern csillagászat nagyágyúját, a Hubble-űrtávcsövet.