Az európai üstököskutató szonda kedvező helyzetben lesz akkor, amikor az amerikai Deep Impact „megbolygatja” a Tempel-1 üstökös magját.
Az európai üstököskutató szonda kedvező helyzetben lesz akkor, amikor az amerikai Deep Impact „megbolygatja” a Tempel-1 üstökös magját.
A német, amerikai és brit együttműködésben készült röntgencsillagászati mesterséges hold majdnem 9 évig működött, átütő sikerrel.
A kanadai MOST űrtávcső segítségével azt figyelik, milyen hatással vannak a távoli bolygórendszerek óriásbolygói csillagjukra.
A NASA Swift nevű mesterséges holdjának sikerült „elcsípnie” egy mindössze néhány századmásodpercig tartó gamma-kitörést.
A Hubble-űrtávcső két káprázatos felvétellel ünnepelte 15. születésnapját.
A NASA infravörös űrtávcsövével először sikerült közvetlenül is észlelni két exobolygót.
Tavaly év végén, december 27-én soha nem látott erősségű kozmikus röntgen- és gammasugár-kitörés érte el a Földet. Okozója a Tejútrendszer távoli vidékén, ötvenezer fényévnyi távolságban levő különleges neutroncsillag volt.
A Markarian 421 jelű kvazár megfigyelése során a Chandra olyan galaxisközi anyagfelhőkre bukkant, amelyek arra utalnak, hogy a „hagyományos” formájú (atomokból, ionokból álló) anyag jelentős hányada a galaxisok közötti térben található.
Szemben Naprendszerünk szilikátbolygóival, más csillagok körül főként szén összetevőjű bolygók is létezhetnek.
A 2004. november 15-én Hold körüli pályára állt első európai holdszonda, a SMART-1 sikeresen túljutott műszereinek tesztfázisán. Hold körüli pályájáját ha lassan is, de a megfelelő szintre csökkentette, hogy megkezdhesse tudományos programját.
Rövid sorozatunk befejezéseképp az 1990-től 1999-ig működött röntgencsillagászati mesterséges hold segítségével készített képekből mutatunk be néhányat.
Az XMM-Newton európai röntgencsillagászati mesterséges hold mérései alapján három közeli neutroncsillag felszíni foltjait fedezték fel.
A NASA Chandra röntgen-űrobszervatóriuma adatainak felhasználásával újabb látványos képet készítettek a csillagászok.
A NASA Spitzer infravörös űrtávcsövével egy olyan, a Naphoz hasonló csillagot találtak, amely körül egy kisbolygókban gazdag övezet húzódik.
15 éve állították Föld körüli pályára a modern csillagászat nagyágyúját, a Hubble-űrtávcsövet.
Ezzel a címmel jelent meg egy részletes összefoglaló az Origo hírportálon. A beszámoló az ESA Mars Express szondájának első évéről rendezett nemzetközi konferenciáról készült.
Az európai holdszonda programját egy évvel, 2006 augusztusáig kitolták.
A Chandra adatai alapján négy kisebb fekete lyukat találtak galaxisunk centrumának közvetlen környezetében.
A Hubble sorsa ismét (és egyre komolyabban) megpecsételődni látszik: a napokban előterjesztett új NASA-költségvetésben egy centet sem terveztek a javítására.
A NASA Chandra röntgencsillagászati mesterséges holdjával hosszú expozíciós idejű felvételt készítettek a 3C58 jelű szupernóva-maradványról.
Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu