A NASA infravörös űrtávcsövével először sikerült közvetlenül is észlelni két exobolygót.

Tavaly év végén, december 27-én soha nem látott erősségű kozmikus röntgen- és gammasugár-kitörés érte el a Földet. Okozója a Tejútrendszer távoli vidékén, ötvenezer fényévnyi távolságban levő különleges neutroncsillag volt.

A Markarian 421 jelű kvazár megfigyelése során a Chandra olyan galaxisközi anyagfelhőkre bukkant, amelyek arra utalnak, hogy a „hagyományos” formájú (atomokból, ionokból álló) anyag jelentős hányada a galaxisok közötti térben található.

Szemben Naprendszerünk szilikátbolygóival, más csillagok körül főként szén összetevőjű bolygók is létezhetnek.

A 2004. november 15-én Hold körüli pályára állt első európai holdszonda, a SMART-1 sikeresen túljutott műszereinek tesztfázisán. Hold körüli pályájáját ha lassan is, de a megfelelő szintre csökkentette, hogy megkezdhesse tudományos programját.

Amikor a Huygens szonda belép az óriáshold légkörébe, egy egyedülálló kísérlet keretében a földi rádióteleszkópok globális hálózatát is arra irányítják majd.

Elkészült egy jelentés, amelynek nyomán ismét feléledt a vita a Hubble-űrtávcső sorsáról.

Kétrészes sorozatunk végén a Hold déli pólusának környékére telepítendő csillagászati obszervatórium terveiről számolunk be.

A Genesis szeptember 8-án lezuhant visszatérő kapszulája a napszélből származó részecskéket hozott magával, amelyek vizsgálata bolygórendszerünk kialakulásának és tulajdonságának megértését segítheti elő. Szerencsére az értékes minták nem vesztek mind kárba, hamarosan a Johnson Űrközpontba szállítják őket tovább alapos tudományos elemzésre.

A STEREO és a Solar Probe amerikai, valamint a Solar Orbiter európai űrszondák sikere esetén központi csillagunkról szerzett ismereteink megsokszorozódhatnak.

Ezzel a címmel jelent meg egy részletes összefoglaló az Origo hírportálon. A beszámoló az ESA Mars Express szondájának első évéről rendezett nemzetközi konferenciáról készült.

Az európai holdszonda programját egy évvel, 2006 augusztusáig kitolták.

A Chandra adatai alapján négy kisebb fekete lyukat találtak galaxisunk centrumának közvetlen környezetében.

A Hubble sorsa ismét (és egyre komolyabban) megpecsételődni látszik: a napokban előterjesztett új NASA-költségvetésben egy centet sem terveztek a javítására.

A NASA Chandra röntgencsillagászati mesterséges holdjával hosszú expozíciós idejű felvételt készítettek a 3C58 jelű szupernóva-maradványról.

A NASA gammakitörés-kutató és nagyenergiájú csillagászati mesterséges holdja november végén indult, s azóta megszülettek az első eredményei illetve képei.

A NASA két nagy űrobszervatóriumával a Naphoz hasonló csillagok körüli por- és törmelékkorongokat vizsgáltak.

A Holdra telepítendő csillagászati megfigyelőállomás újra és újra felbukkanó érdekes elképzelés.

Az ESA XMM-Newton röntgencsillagászati mesterséges holdjával amerikai kutatók vezetésével két galaxishalmaz ütközésének látványos következményeit figyelték meg.

A Genesis küldetése után újabb, a Napot még inkább megközelítő űrszondák indítása várható. Kétrészes cikkünkben először az amerikai STEREO szonda tervét ismertetjük.