A Mira Ceti kettőscsillag-rendszerben a fehér törpe komponens anyagot „lop” vörös óriás társától. A Chandra röntgenfelvételén mindez jól kivehető.
Az omikron Ceti, más néven Mira a XVII. századi csillagászok számára csodálatos objektum volt, nagy és gyors fényváltozásai miatt. A mai csillagászok számára a Mira egy egész változócsillag-típus névadója. Ezek a hosszú periódusú változók hideg, pulzáló vörös óriáscsillagok; több százszor akkora átmérőjűek, mint a Nap. Maga a tőlünk 420 fényévnyi távolságban levő Mira valójában kettőscsillag. A Mira A jelű komponens (a képen jobbra fent) a felfúvódott vörös óriás, a Mira B egy kis méretű fehér törpe (balra lent). A fehér törpére anyag áramlik a szomszédos óriás külső régióiból. A Mira B körüli anyagbefogási korongban a forró gáz röntgensugárzást kell kibocsásson.
Az amerikai Chandra röntgencsillagászati mestreséges holddal nem csak az anyagbefogási korongot, hanem a két csillag közti anyaghidat is sikerült megfigyelni. A kutatók várakozásával ellentétben a vörös óriás felszínéről közvetlenül is érkezik anyag, nem csupán a csillagszélből.
Sőt a vörös óriás komponens, a Mira A is erős röntgenkitörést mutat.
A lenti fantáziaképen látható kölcsönható kettős rendszer tagjai egymástól a Nap–Plútó távolság kb. kétszeresének megfelelő 6 milliárd km-re keringenek.
Kapcsolódó linkek:
A Chandra képe a Mira kettős rendszerről (Astronomy Picture of the Day)
Ezt a felvételt június 15-én, szerdán készítette a TERRA műhold MODIS-rendszere. Dánia szárazföldi részén kívül az Északi-tengeren zajló fitoplankton-virágzást is láthatjuk a képen.
