Az ESA Cosmic Vision 2015–2025 program keretében e hónapban benyújtandó javaslat röntgen-, infravörös és gamma-űrtávcső lenne egyben.
A THESEUS (Transient High Energy Sources and Early Universe Surveyor) az Európai Űrügynökség (ESA) Cosmic Vision 2015–2025 programja keretében benyújtandó M osztályú, azaz közepes költségű új pályázatok egyike. Elfogadása és megvalósítása esetén a THESEUS a nevének megfelelően a nagyenergiájú kitörések forrásait fogja vizsgálni a korai Világegyetem kutatására.
A több mint tíz ország kutatói által benyújtott pályázat igen ambiciózus. Bár csak közepes méretű, de így is három fő műszert terveznek az űreszköz fedélzetére:
Az ESA által meghirdetett M4 pályázat nyertes műholdja várhatóan 2025-re lesz felbocsátásra kész. A tervezett THESEUS űrtávcső a Világegyetem történetének korai korszakáról való ismereteinket fogja bővíteni. A megválaszolandó kérdések: Hogyan keletkezett az Univerzum? Mik voltak a kezdeti alkotói? Mikor keletkeztek, és hogyan az első csillagok?
A 330 kg-os műhold meg fogja figyelni a Világegyetem korai időszakában felrobbanó csillagokat, amelyek hatalmas gamma-kitöréseket produkálnak. A megfigyelések, kiegészülve például a most készülő földi LSST (Large Synoptic Survey Telescope), vagy akár a gravitációshullám-detektorok megfigyeléseivel nem csak az egzotikus csillagászati objektumok működésének megfejtését, de a fizika alapjainak kutatását is elő fogják segíteni.
A második ábrán a szokásos, a Világegyetemre időben visszanéző rajzot láthatjuk, a függőleges tengelyen az idővel. Felül az ősrobbanás, alul a mai kornak megfelelő idő, amikor a csillagászati megfigyeléseinket végezzük. A 380 ezer éves Univerzumra, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás keletkezésének idejére tekintett vissza a Planck-űrszonda. A több milliárd éves Világegyetemet fogja tanulmányozni a már elfogadott Euclid ESA műhold. A kettő közötti időtartományt, az egy milliárd évesnél fiatalabb világot szeretné kutatni a most benyújtott THESEUS program.
Esély van rá, hogy a THESEUS projekthez csatlakozni tudnak azon hazai intézmények (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont), amelyeknek már komoly gyakorlatuk van az űrcsillagászatban. A gamma-kitörésekkel kapcsolatos kutatásokba pedig a Balázs Lajos (MTA CSFKI Csillagászati Intézet) vezette csoport fog majd tudni bekapcsolódni (a csoport jelenleg az NN 111016 számú OTKA projekt keretében működik).
Horváth István Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az Univerzum, ahogyan a Planck látja
Fényes és sötét: európai űrcsillagászat 2020 körül
Nagy európai „röntgenszem” 2028-ra
Lorenzo Amati előadása a THESEUS projektjavaslatról (pdf)
Az ESA 2022-ben a Jupiter rendszerébe indítandó űrszondája a következő fejlesztési fázisba léphet, benne magyar részvétellel.
