Az idegen csillagok körül keringő bolygók felkutatására készült francia-európai űrtávcső második konferenciáját ezen a héten tartják Marseille-ben. Az új bejelentéseket erre az alkalomra időzítették.
Az elmúlt két évtized alatt összesen mintegy 550 exobolygót fedeztek fel a csillagászok, s a szám napról napra nagyobb lesz. Már az eddigi eredmények alapján is úgy tűnik, hogy a más csillagok körül található bolygók sokkal változatosabb méretekben és keringési pályákon fordulnak elő, mint azt kezdetben hitték. Némelyiknek több (földi) évbe kerül megkerülni a csillagát, másoknak ehhez kevesebb mint egy nap is elegendő. Vannak a Jupiternél is nagyobb gázóriások, a Földhöz hasonló kisebbek, illetve ezek között bármilyen méret előfordul. Mindez feladja a leckét azoknak a kutatóknak, akik a bolygórendszerek keletkezésével és fejlődésével foglalkoznak.
A Francia Űrügynökség (CNES) vezetésével épült CoRoT volt az első olyan műhold, amelyen egy kifejezetten a fedési exobolygók detektálására készült, 27 cm-es távcsövet helyeztek el. A sikeres űrtávcső immár működésének ötödik évében jár. Eddig bolygójelöltek százait találta. Ezek tőlünk nézve az anyacsillaguk korongja előtt átvonulva kis mértékben kitakarják annak fényét, lehetőséget adva az apró, periodikus fényességcsökkenés megmérésére. A jelöltek közül további földi távcsöves mérések bevonásával korábban 15 exobolygó létét bizonyították be, s egyúttal meghatározták azok fontos paramétereit (keringési idejét, átmérőjét, tömegét) is. Sokféle méretkategóriában előfordulnak a CoRoT exobolygói. Igaz ez a „család” tíz új tagjára is, amelyek a CoRoT-16b-től a CoRoT-24b-ig és 24c-ig terjedő jelöléseket kapták.
Az új exobolygók közül 7 a „forró Jupiterek” közé sorolható. Ezek a csillagukhoz közel keringő gázóriások. Akad közöttük igen elnyúlt pályán keringő (CoRoT-18b), feltűnően nagy sűrűségű, igen fiatal (csupán 600 millió éves) csillag körül levő planéta (CoRoT-16b). A CoRoT-20b – gázbolygó létére – kétszer olyan sűrű, mint a Mars, és ugyancsak elnyúlt ellipszispályán kering.
A „forró Jupitereken” túl az egyik új felfedezett a Szaturnusznál valamivel kisebb, másik kettő pedig a Neptunuszhoz hasonló méretű. Ez utóbbiak ráadásul ugyanazon csillag körül keringenek – ezért is kapták a CoRoT-24b és c jelzést. Érdekesség, hogy e két fedési exobolygó keringési ideje nagyjából 7:3 arányú rezonanciában van, vagyis amíg a csillagához közelebbi 7-szer, addig a távolabbi közel 3-szor tesz meg egy teljes pályaperiódust.
Fantáziarajz az „iker-Neptunuszokról”.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Hetet egy csapásra
Elindult a COROT
COROT: plusz három év
A CoRoT új felfedezettjei - sajtóközlemény
Az univerzumot – nem kis részben űreszközök segítségével – már az elektromágneses hullámok mindegyik tartományában meg tudták figyelni a csillagászok, egy kis kivétellel. Ennek a hiánynak a pótlására készült nemrég egy olcsó műholdrendszert bevetni kívánó európai terv.
