Nemzetközi Holdi Obszervatórium (1. rész)

A Holdra telepítendő csillagászati megfigyelőállomás újra és újra felbukkanó érdekes elképzelés.

A Hold felszínén létesítendő obszervatóriumoknak a földi és az űrteleszkópokkal szemben is számos előnyük van. A Földről a légkör zavaró hatása, a rádiózaj, a fényszennyezés, a szeizmikus mozgások, és az időjárás is gátolja a megfigyeléseket. A Hold további előnyei közé tartoznak a hosszabb éjszakák, a sötét nappali égbolt (aminek a légkör hiánya az oka), kevés űrhulladék, rengeteg hely a kutatóállomásoknak, és végül a helyhasználati és fejlesztési megkötések hiánya. Az űrteleszkópokkal szemben határozott előny a hosszabb élettartam (nincs szükség üzemanyagra, ami az űrteleszkóp mozgását befolyásolja), egyszerűbb célkövetés (sokkal stabilabb helyzet), egyszerűbb fenntartás, egyszerűbb és olcsóbb interferometria, és végül hosszabb expozíciós idők, mint a legtöbb űrteleszkóp esetén. A Hold-bázisú csillagászat elsőbbséget élvez más égitestekkel szemben, mivel a Hold elég közel van, és az emberiség tervezi, hogy hamarosan újra leszáll a Hold felszínén. A Hold közelsége ezek után egyszerű szervizelhetőséget is jelent majd, a közvetlen kommunikáción felül. A Hold azonban számos veszélyforrást is rejt: a mikrometeor aktivitás, a hatalmas hőingadozás, a sugárzás és a holdfelszíni por mind veszélyeztethetik a holdi létesítményeket.

Jelenleg a Hold felszínén egyetlen, 75 mm átmérőjű, a távoli infravörös tartományban működtetett távcső van, amelyet az Apollo-16 legénysége hagyott hátra. Mindkét űrhatalom korai tervei között szerepeltek a holdi csillagászatra irányuló tervek. Az oroszok egy automatikus csillagászati labor telepítését a tervezett holdbázisuk egyik első lépésének tekintették. Amerikában is számos konferenciát tartottak a témával kapcsolatban. A George Bush elnök által 1989-ben meghirdetett Space Exploration Initiative (SEI, űrfelderítési kezdeményezés) után a terület fellendült, és sok tudósra meggyőzően hatottak a konferenciákon elhangzó érvek, azonban a SEI bukása visszavetette a fejlődést. Máig számos tudós dolgozik a területen, azonban ennek ellenére sem valósítottak meg egyetlen erre vonatkozó indítványt sem.

Több terv létezik a Holdon üzemelő csillagvizsgáló építésére. A Nemzetközi Űregyetem (International Space University – ISU) 1991-es tervezési feladata egy, a Hold túloldalán létesítendő obszervatórium (ILFOSS – International Lunar Farside Observatory and Science Station) tervezése volt. Az akkor rendelkezésre álló anyag a korábban tartott SEI konferenciák anyaga, valamint az akkori legújabb technikák leírása volt.

(folytatjuk)

Boskovits Gábor