Az 53 évvel ezelőtt indított, eredetileg a Vénuszra szánt, de a Föld körüli pályán ragadt szovjet űrszonda most már napokon belül a légkörbe léphet.

Ez annak a kisbolygónak a neve, amely mellett a NASA Lucy űrszondája április 20-án elrepült.

Az egyszerű válasz szerint azért, mert rozsdás, rozsda borítja. A valóságban a helyzet ennél valamivel bonyolultabb.

A legújabb számítások szerint a 2024 YR₄ kisbolygó nem fogja eltalálni a Földet. A Hold azonban nem érezheti ennyire biztonságban magát.

A NASA Jupiter felé tartó űrszondája, az Europa Clipper március 1-jén elrepült a vörös bolygó mellett, ahol végrehajtotta küldetése első hintamanőverét.

A tavaly októberben indított európai kisbolygókutató űrszonda a Mars mellett nyert lendületet további útjához, s eközben a bolygót és annak kisebbik holdját is megfigyelte.

Az Intuitive Machines második holdi leszállószondája olyan pozícióban dőlt az oldalára, ami megakadályozta a napelemes energiatermelést. Az Athena ezért végleg elhallgatott.

Magyar kutatók segítségével fejtették meg, hogyan keletkezhettek a bolygók felszínén a repedések.

Az amerikai Firefly Aerospace első holdi leszállószondája elérte a felszínt.

A vállalat felajánlotta a NASA új vezetésének, hogy az eddig vizsgált lehetőségekhez képest gyorsabban és olcsóbban tudná a Földre hozni a marsi mintákat.

A Hubble-űrtávcső 2025-ben „ünnepli” 35. szülinapját.

Kína várja a nemzetközi együttműködő partnereket 2028 végén indítandó, a Marsról talajmintát hozó küldetéséhez.

Tavaly novemberben ismertettünk egy tanulmányt, amely szerint a COVID-járvány közvetett hatása talán még a Hold felszíni hőmérsékletének csökkenésében is érezhető volt. Az eredményt most megkérdőjelezték.

A Hold körül keringő lézerekkel szeretné energiával ellátni Kína a holdi éjszakában az égitest felszínén dolgozó eszközeit.

14 nap után a hétvégén sikeresen befejezte küldetését a Firefly Aerospace űrszondája, az eddigi legtovább működő kereskedelmi holdi leszállóegység.

Az égbolt infravörös forrásait, valamint a napkoronát és a napszelet figyelő amerikai űreszközök egy Falcon-9 rakétával indultak.

Az Intuitive Machines holdi leszállószondája sikeresen elérte ugyan az égitest felszínét, de a jelek szerint nem függőlegesen áll. Vizsgálják, hogy mire lehet képes.

Az Európai Űrügynökség (ESA) sikeres gamma-csillagászati űrteleszkópja több mint 22 év után befejezte működését.

Az IM-2 fedélzetén repül a legelső olyan magyar műszer is, amely eljuthat a Hold felszínére.

Az egy hónappal ezelőtt indult, a Holdra való leszállásra tervezett űrszondák egyike már az égitest körüli pályára állt. A másik csak elrepült mellette, hogy később visszatérjen.