Donaldjohanson

Ez annak a kisbolygónak a neve, amely mellett a NASA Lucy űrszondája április 20-án elrepült.

Bár a Lucy egy kisbolygók kutatására készült űrszonda, ez a kisbolygó csak a mellékes célpontja volt. Méghozzá nem is az első, hiszen 2023 vége felé elrepült már a 152830 Dinkinesh mellett, amelynek apró (és szoros kettős) kísérőjét is felfedezte. A Lucy elsődleges feladata a Jupiter pályája mentén keringő ún. trójai kisbolygók kutatása lesz. Most viszont, ahogy naprendszerbeli barangolása során ismét áthaladt a Mars és a Jupiter pályája között húzódó fő kisbolygóövön, kapóra jött, hogy épp akkor és ott tartózkodott az 52246 Donaldjohanson nevű kisbolygó.

A kb. 8 km hosszú, 3,5 km széles, elnyúlt alakú Donaldjohanson kisbolygó, ahogyan a Lucy Long-Range Reconnaissance Imager (L'LORRI) kamerája látta. Ez az egyik legrészletesebb kép, amelyet a NASA űrszondája küldött erről az égitestről. 2025. április 20-án magyar idő szerint 19:51-kor készült, a legnagyobb megközelítés környékén, kb. 1100 km-es távolságból. Az űrszonda egyébként 40 másodperccel később 960 km-es távolságban repült el a Donaldjohanson mellett. Ez nem a nyers felvétel, a képet a kontraszt fokozása érdekében feldolgozták. A közeli elrepülés során felvett képekből egy animációt is készítettek. (Kép: NASA / Goddard / SwRI / Johns Hopkins APL / NOIRLab)

A Donaldjohanson – más kis naprendszerbeli égitestekről eddig szerzett tudásunk alapján mondhatni, hogy nem meglepő módon – két lebenyből áll, amelyeket egy vékonyabb hengeres alakú rész köt össze. Úgy fest, mint egy egy súlyzó, amelynek az egyik vége nagyobb, mint a másik – bár mindkettő nagyjából azonos kerületű, a kisebb lebeny kevésbé széles, mint a másik. Az égitest felszíne sima, világosszürke színű, amelyet lekerekített szélű kráterek borítanak. A nagyobbik lebeny feltűnően kráterezettebb.

A 2021 októbere óta úton levő Lucy az első űrszonda, amelyet a Jupiter trójai kisbolygóinak felfedezésére indítottak. A korai Naprendszer ezen zárványai a Jupiterhez kapcsolódó, stabil pályákon keringenek, az óriásbolygó előtt, illetve után kb. 60°-kal. A Lucy rekordszámú kisbolygót vizsgál, következő célpontja 2027 augusztusában már egy trójai lesz: a sorszáma és neve 3548 Eurybates, kísérője a Queta.

A Lucy űrszonda névadója az Etiópiában 1974-ben megtalált, 3,2 millió éves Australopithecus lelet. A megkövesedett csontváz felfedezője a most 81 éves Donald Johanson paleoantropológus volt – róla kapta a nevét a most „futólag” meglátogatott kis égitest. Ez volt egyébként az első alkalom, hogy a NASA űrszondája egy élő személyről elnevezett égitestet vizsgált. (A Donaldjohanson kisbolygó még névtelen volt, mielőtt kiderült volna, hogy a Lucy útjába fog esni.)

Kapcsolódó cikkek:
A Lucy pályája
Úton a Lucy
Lucy: a hiba nem akadály
Lucy: lehet egy kisbolygóval több?
Kisbolygócélpont: egy helyett kettő
A kettős kisebb tagja is kettős...
A NASA következő kisbolygó-szondái

Kapcsolódó linkek:
A Lucy képei a Donaldjohanson kisbolygóról (NASA)