Az 53 évvel ezelőtt indított, eredetileg a Vénuszra szánt, de a Föld körüli pályán ragadt szovjet űrszonda most már napokon belül a légkörbe léphet.
A közvetlenül az egykori Venyera-8 űrszonda után, 1972. március végén indított űreszköz a Kozmosz-482 jelölést viseli. Történetéről 2022-ben részletesen is írtunk, neve pedig nemrég egy rejtvénykérésünk megfejtésében is felmerült. Az elvetélt bolygókutató űrszonda még megmaradt leszállóegysége hamarosan, a jelenlegi becslések szerint május 10. környékén léphet be a földi légkörbe. (A többi része jóval korábban már a légkörbe zuhant.)
Ilyen esetekben általában azt szoktuk írni, hogy a légkörben jórészt megsemmisül. Ezúttal azonban egy olyan űreszközről van szó, amelyet a Vénusz sűrű légkörében való leszállásra terveztek, így valószínűleg meg se kottyan majd neki, hogy leérkezzen egészen a Föld felszínéig. Nagy kérdés, hogy hol – de ezt a pálya és a felsőlégkör állapotának bizonytalanságai miatt nem tudják előre pontosan megjósolni. A pályasík hajlásszöge alapján az 52°-os északi és a déli szélességi körök között bárhol lehet erre számítani. (Mivel bolygónk felszínének túlnyomó részét óceánok borítják, és a szárazföldi területek is többnyire lakatlanok, kicsi az esélye, hogy emberi sérülést okozzanak a Kozmosz-482 darabjai – de persze semmi sem lehetetlen.)
A Kozmosz-482-ről tíz év különbséggel, 2014 (lent) és 2024 (fent) nyarán készített felvételeken egyaránt látszik egy furcsa nyúlvány. A találgatások szerint ez akár a leszállóegység ejtőernyője is lehet. (Kép: Ralf Vandebergh)
Nemrég olyan fényképek láttak napvilágot, amelyeken úgy tűnik, mintha a Kozmosz-482-t valamilyen elnyúlt, halvány „folt” követné. Ralf Vandebergh holland asztrofotós feltételezése szerint ez a néhai Vénusz-szonda ejtőernyője lehet, amely ezek szerint már jóval korábban, még a világűrben kinyílhatott. Hogy az űreszköz tényleg az ejtőernyőjét vonszolja-e magával, annak kiderítésére ugyanakkor nem sok remény látszik. Ha a leszállóegység át is vészeli majd a zuhanást, és maradványait esetleg meg is találják, az ernyő egészen biztosan el fog égni a légkörben.
Kiegészítés: 2022-es cikkünk szerzője, Both Előd szerint úgy tűnik, hogy a lezuhanásakor a Kozmosz-482 pályájának földközeli pontja (perigeuma) valahol az északi szélesség 40–51,9 foka között lesz. Nagyon valószínű, hogy a tényleges lezuhanás a perigeum környékén kezdődik, azt viszont egyáltalán nem lehet tudni, hogy mennyit megy a fékeződése közben, mialatt a 28 000 km/h körüli légkörbe lépési sebességéről 200 km/h-ra lefékeződik. Tény, hogy eközben dél felé tart, így akár az egyenlítőt is megközelítheti. Mindenesetre a 200 km/h fölötti becsapódási sebesség elég durva. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A most már valóban a végét járó Kozmosz-482 sikeresebb testvérszondája, a Venyera-8 egyébkét 1972 júliusában landolt a Vénuszon, ezzel a Venyera-7 után a második ilyen űreszköz lett. A leérkezése után még 50 percen át küldött mérési adatokat a bolygó légköréről és felszínéről, amíg az ottani hatalmas hőmérsékletnek (kb. 470 °C) és légnyomásnak (9 MPa) már nem tudott tovább ellenállni.
Lezuhanhat egy Venyera
MEGFEJTÉS: Lezuhanó űrszemét
Fobosz-Grunt: január közepén eshet le
Jön a ROSAT
Talán az ejtőernyőjét húzza maga után a Kozmosz-482? (Live Science)
A tesztek eredményeinek birtokában Oroszország minimum 8 hónappal később indítja a soron következő holdszondáját.
