Brit kutatók eredményei szerint a nyári égbolt egyik legfényesebb csillaga, a Vega körül Naprendszerünkhöz hasonló bolygórendszer alakulhatott ki.

Timothy Jones, a londoni Imperial College kutatója felfigyelt egy tanulmányra az egyik szakfolyóiratban, ami a napszél 1996-ben mért rendellenes viselkedéséről szólt. (Az Imperial College-ban készültek az Ulysses mágneses teret érzékelő berendezései, André Balogh vezetésével.)

Sorozatunk második, befejező részében bemutatunk néhány érdekes megfigyelést...

A japán Nozomi űrszonda megfertőzheti a Marsot, ugyanis ha továbbra is a jelenlegi pályáján marad, akkor december 14-én becsapódik a Vörös Bolygóba - állítja egy japán napilap.

Az ember alkotta űreszközök közül a Voyager–1 jár a legmesszebb. November 5-én az űrszonda kb. 13,5 milliárd kilométer távolságra lesz tőlünk – ez több, mint kétszerese a Plútó-Nap távolságnak.

A Cassini űrszonda 2004-ben megközelíti a Szaturnuszt. Mit észlelt a Jupiter közelében a magyar kutatók munkáját is dícsérő űreszköz?

A holdprogram meghirdetésekor a NASA rendelkezésére mindössze a Mercury űrhajó állt, mely inkább volt nevezhető egy légmentes burkolattal ellátott ülésnek, mintsem űreszköznek. Amerika azonban a Holdhoz akart eljutni és meg is valósította az ehhez szükséges űrhajót. Sorozatunk befejező részében az Apollo parancsnoki és műszaki egységről lesz szó.

Kevesebb, mint egy évtizede, az első Naprendszeren kívüli bolygó felfedezésével vált ismeretessé az exobolygók fogalma. Hamarosan azonban az exobolygók körüli holdak is csillagászati ismereteink részesévé válhatnak, - amennyiben a 2008-ban indított ESA űrszonda sikerrel jár.

Bár a Hubble Űrtávcső több mint egy évtizede dolgozik a tudomány számára, a nagyközönség csak 5 évvel ezelőtt nyert bebocsátást abba virtuális képcsarnokba, mely a körénk rajzolódó Világegyetem objektumait tárja elénk.

Ma 1:14:39-kor sikeresen elindult Kourou-ból az Ariane-5 rakéta legutóbbi példánya. A hordozórakéta "potyautasa" volt a SMART-1, Európa első holdszondája.

A Nap mágneses tere azért is „kibogozhatatlan”, mert nem két póluson át „tör a felszínre”, mint a Föld esetében. Minden napfolt egy-egy északi vagy déli mágneses pólus. Emellett természetesen a globális mágneses tér forrása valóban a Nap északi és déli pólusánál található.

Az Ulysses Nap-kutató űrszondát az ISPM terv keretében építették európai szakemberek. Mint az Űrvilág oldalain azt már olvashatták, a programot eredetileg európai-amerikai együttműködés keretében két űrszondára tervezték, de az amerikai visszalépést követően az ISPM keretén belül csupán egyetlen űrszonda indult (bár azt amerikai űrrepülőgép fedélzetéről indították).

A Ulysses űrszonda segítségével rengeteg információhoz jutottunk központi csillagunkról. Az adatok kiértékelésében magyar kutatók is részt vesznek.

1975-ben először hajtott végre űreszköz sima leszállást a Marson, és mindjárt kettő. A Viking-1 és Viking-2 azt kapta feladatul, hogy megválaszolják a mindenkit leginkább izgató kérdést, van-e, lehetséges-e élet a Vörös Bolygón? Válaszként akkor sem igent, sem nemet nem lehetett mondani. Lehet, hogy most értettük meg, miért?

A statisztikák szerint nagyjából évszázadonként lobban fel szupernova a Tejútrendszerhez hasonló spirálgalaxisokban. Ennyi ideje azonban nincs egy csillagásznak, hogy kivárja vizsgálatainak tárgyát, ezért inkább keres egyet magának. Európai csillagászok most egy érdekes projektbe kezdtek, mellyel megpróbálják megállapítani a jövő szupernováinak „szülő-csillagait”.

Új csillagászati objektumot kapott távcsővégre a közel egy éve pályán lévő európai csillagászati kutatóműhold, az Integral.

A Hold eléréséhez teljesen új eszközparkra – és teljesen új gondolkodásmódra – volt szükség. Amerika hihetetlen pénzügyi erőfeszítés árán teremtette meg a Saturn rakétacsaládot és a holdűrhajót. Mostani évfordulónk alkalmával a kisebbik Saturn rakétával is megismerkedhetünk.

John F. Kennedy 1961. május 25-én kapott kongresszusi támogatást arra, hogy az USA embert küldjön a Holdra. 1968. október 11-én, - harmincöt éve – a holdraszálláshoz szükséges eszközrendszer első példánya emberrel a fedélzetén indult próbaútjára.

Immár két hónapja van pályán Kanada első csillagászati műholdja. A főműszer tesztelését és kalibrációját augusztus 4-én kezdték meg.

A múlt hét végén a bolygókutatás egyik legnagyszerűbb fejezete zárult a Galileo űrszonda Jupiterbe csapódásával. A balul kezdődött küldetés eredményeiről ma szuperlativuszokban beszélnek a csillagászok és már tervezik a folytatást.