Egyszerre hét új exobolygó felfedezését jelentették be a francia CoRoT űrtávcső mérései alapján.

A galaxishalmazok a világegyetem legnagyobb gravitációsan kötött rendszerei. Egy új felfedezés segíthet megérteni, hogyan fejlődnek a galaxisok és hogyan alkotnak halmazokat.

A Hubble korántsem csak egy sikeres koncepció, vagy bravúros űrszerelések sorozata. Az űrtávcső jelentősége a csillagászat forradalomszerű fellendítésében, egyúttal pedig az űrtudományok sosemvolt hatékonyságú népszerűsítésében áll.

Aligha van ismertebb űreszköze a világnak, és ez az ismertség nem csak a tudományos közösségre vonatkozik. És alighanem megkockáztatható, hogy tudományos hasznát tekintve is a legek közé sorolható a ma 20 éve felbocsátott HST.

Egy messzi-messzi galaxisban a csillagászok olyan hatalmas mértékű csillagkeletkezést figyeltek meg, melynek során évente mintegy 250 naptömegnyi csillagközi anyagból keletkeznek újszülött csillagok.

A NASA WISE infravörös űrteleszkópjának felvételét igazán látványosra színezték.

Az ESA tegnap hozta nyilvánosságra azokat a képeket, amelyeket a Mars Express szonda március 7-én készített a Mars nagyobbik holdjáról.

Hogyan alakíthatják a központi fekete lyukak a számukra otthont adó galaxisok alakját?

Egy szokatlanul alacsony felszíni hőmérsékletű barna törpét fedeztek fel, tovább bővítve ezáltal az ilyen égitestek extrém tulajdonságainak listáját.

Január első hetében tartották az American Astronomical Society éves konferenciáját, ezúttal Washington DC-ben.

Az ESA infravörös űrtávcsöve május 14-én ünnepelte egy éves „születésnapját”. Egy váratlan felfedezéssel is szolgált: egy teljesen üres, buborék jellegű térrész jelenlétét mutatta ki.

Még mindig nincs a láthatáron a Mars meglátogatása űrhajósokkal, Japánban mégis foglalkoznak már a kutatás következő fázisával: mit és hogyan lehetne termelni az első marsi farmon?

A Hubble egy új koncepció legfőbb hírnöke is: az űrtávcső egy világűrben szervizelhető, folyamatosan fejleszthető űreszköz. Nagyrészt ennek köszönheti kivételes sikerét, sőt egyáltalán a létét.

Húsz éve állt pályára a Hubble-űrtávcső. A kerek évfordulóhoz kapcsolódva az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban az áprilisi keddi előadásokat az űrteleszkópoknak szentelik.

Német és osztrák kutatók kidolgoztak egy berendezést, amely alkalmas lehet a Jupiter Europa holdját borító jégréteg közvetlen vizsgálatára.

Olyan, mint a Jupiter, és a Merkúréhoz hasonló pályán kering a csillaga körül. Mégis az eddig ismert exobolygók közül talán a CoRoT-9b hasonlít a leginkább ahhoz a képhez, amit a Naprendszerben alakítottunk ki a bolygókról.

A NASA Spizter infravörös űrtávcsövének felmérése segítségével megtudhatjuk, milyen ütemben keletkeznek új csillagok saját galaxisunkban, a Tejútrendszerben.

A valaha épített egyik legizgalmasabb tudományos mérőeszköz, az Alpha Magnetic Spectrometer (AMS), megérkezett az ESA hollandiai tesztközpontjába, az ESTEC-be.

A Hubble-űrtávcső mérései alapján minden eddiginél részletesebb információt kaptak a csillagászok a Plútó felszínéről.

A Naprendszer mely holdjainak formálásában játszik kitüntetett szerepet az árapályfűtés? Megtudjuk, ki nyerte helyes megfejtéséért a Természet Világa csillagászati különszámának ajándék példányát.