A Chandra röntgencsillagászati űrteleszkóp új mérései arra utalnak, hogy a Tejútrendszerben egy nagyon torz szupernóva-maradványban talán a legújabb fekete lyuk bújik meg.
A Chandra röntgencsillagászati űrteleszkóp új mérései arra utalnak, hogy a Tejútrendszerben egy nagyon torz szupernóva-maradványban talán a legújabb fekete lyuk bújik meg.
A halvány barnatörpe-párt a WISE infravörös égtérképező műhold felvételei segítségével találták meg.
Az Európai Űrügynökség (ESA) első nagy bolygóközi szondája, a Jupiterhez indítandó JUICE fedélzeti műszerei között magyar fejlesztésűek is lesznek.
Az ESA XMM-Newton röntgencsillagászati űrteleszkópjával és többek közt az új LOFAR rádióantenna-rendszerrel egy olyan pulzárt vizsgáltak, amely előtt egyelőre értetlenül állnak az elméleti szakemberek.
A napokban a Föld „közelében” járt kisbolygót az ESA Herschel infravörös űrtávcsövével is megfigyelték.
A kínaiak második, már kiszolgált és ráadásprogramját végző holdszondája, a Csang'e-2 (Chang'e-2) igazi meglepetést okozott a Toutatis kisbolygó 3,2 km-es megközelítésével és fényképezésével.
Az NGC 1277 katalógusszámú, idős elliptikus galaxis miatt lehet, hogy át kell gondolni a galaxisfejlődési modelleket.
2012-ben megkezdi működését az Európai Űrügynökség (ESA) legújabb, 35 m-es átmérőjű rádióteleszkóppal felszerelt követőállomása Argentínában.
Az ESA 2017-ben indítandó Cheops műholdjával ismert exobolygókkal rendelkező, közeli csillagokat vizsgálnak majd, az eddiginél tüzetesebben.
Egy hatalmas elliptikus és egy hozzá közeli, kisebb spirálgalaxis a Hubble felvételén.
A napokban hivatalosan lejár a Merkúr körül keringő amerikai szonda egyszer már meghosszabbított programja. Kezdeményezték a további hosszabbítást, döntés egyelőre még nincs.
A csillagontó galaxisok „népszámlálása” megmutatja, hogy milyen magas volt a csillagkeletkezési arány a világegyetem fejlődésének története során.
Az otthoni sütés-főzés közben használt jól bevált receptekre gondolva néhány csillagász feltette a kérdést: vajon mik lehetnek a csillagok legjobb összetevői, hogy a belőlük keletkező fekete lyukak száma a legnagyobb legyen?
A NASA tavaly nyáron indított röntgencsillagászati műholdja új adatokkal és képekkel mutatkozott be.
Nem is olyan rég még egyesével is szenzációsnak számítottak az újonnan talált Naprendszeren kívüli bolygók. A Kepler-űrtávcső „terméséből” most egyszerre 461 új bolygójelölt felfedezését jelentettek be.
Hogyan keletkeztek, és milyen gyorsan növekedtek az univerzum fiatal korában a galaxisok közepén található szupernagy tömegű fekete lyukak? A kérdésekre ma még nem tudjuk a pontos választ.
Az NGC 3314A és B jelű galaxisok képe a mi földi nézőpontunkból épp átfedi egymást.
Az ESA 2013-ban induló Gaia asztrometriai űrszondájának programjáról lesz előadás Székesfehérvárott, október 30-án.
Galaxisunk röntgencsillagászati űrtávcsövekkel felfedezett gázburka több százezer fényévnyi kiterjedésű lehet, a tömege pedig összemérhető a Tejútrendszer csillagainak össztömegével.
Az amerikai kisbolygókutató űrszonda elhagyta a Vesta környezetét. Ionhajtóművei segítségével 2015 elejére ér a Cereshez.
Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu