A Plútóról készült, és újabban érkezett felvételek tanúsága szerint a Plútó jellegzetes párarétege kékes árnyalatú, a felszínen helyenként előforduló vízjég viszont vöröses árnyalatban látszik ragyogni.
A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást vizsgáló Planck-szonda képein minden objektum csak zavart jelent, amelyet a csillagászoknak el kell távolítani az adatokból, hogy előtűnjék a vizsgálat igazi tárgya.
Magyar csillagászok egy 5 milliárd fényév átmérőjű gigantikus kör alakú képződményt fedeztek fel. Ha létezése beigazolódik, ez lesz a Világegyetem legnagyobb szabályos alakzata.
A Ceres törpebolygó körül keringő amerikai űrszonda megkezdte pályamagassága csökkentését. Hamarosan az eddigieknél is négyszer jobb felbontású képeket készíthet – míg le nem merül.
Először sikerült bizonyítani, hogy a nagy tömegű galaxishalmazok közepén elhelyezkedő óriás galaxisok erőteljesen gyarapodnak, mert elnyelik a más galaxisoktól ellopott gázt.
Csillagászok egy olyan elektronfelhőt fedeztek fel, amelyik „hamvaiból támadt fel”, pont mint a mondabeli főnixmadár, miután két galaxishalmaz összeütközött.
A NASA látványos videóján mint a tócsába hulló esőcseppeket mutatják a Fermi-űrteleszkóp által észlelt, a 3C 279 jelű aktív galaxismag kitöréséről tudósító gamma-fotonokat.
Nemcsak az ISS-en működnek olasz berendezések, a Csurjumov–Geraszimenko-üstököstől a Marsig a Naprendszer különböző égitestjeire is elviszik azokat európai és amerikai űrszondák.