Az amerikai kisbolygókutató űrszonda megközelítette a Bennu kisbolygót, amelyet közelebbről megvizsgál és végül anyagmintát is hoz róla a Földre.
A NASA OSIRIS-REx (Origins, Spectral Interpretation, Resource Identification, Security, Regolith Explorer) űrszondája több mint két éve, 2016. szeptember 9-én startolt. Egy évvel később, 2017 szeptemberében egy gravitációs hintamanőver erejéig visszaérkezett a Föld közvetlen közelébe. Ezzel célpontja, a Nap körül a bolygónkéhoz közeli pályán keringő 101955 Bennu (korábbi ideiglenes jelölésével 1999 RQ36) kisbolygó felé vette az irányt. Idén augusztusban, 2,2 millió km távolságból már hazaküldte első felvételét a Bennuról, amelyen a kisbolygó még pontszerűnek látszott. Azóta egyre jobb és részletgazdagabb képek készültek a közel 500 m átlagos átmérőjű, 14 napos periódussal forgó, furcsa „szögletes” alakú égitestről.
A Bennu az OSIRIS-REx PolyCam kamerájának felvételén. A kép november 16-án készült, amikor az űreszköz még 136 km távolságban volt az égitesttől. (Kép: NASA / Goddard / University of Arizona)
A Bennu egy tipikus C típusú, szenet tartalmazó szilikátos összetételű kisbolygó, az Apollo-csoportba tartozik. A C típusú kisbolygók alkotják e kis égitestek legnépesebb osztályát, a becslések szerint a háromnegyedét. A Bennu kutatása két szempontból is nagyon érdekes. Egyrészt a Naprendszer keletkezésének időszakából származó, ősi anyagot őriz. A felszínét borító, szerves vegyületekben gazdag rétegből vett minta tanulmányozása révén a kutatók remélik, hogy közelebb jutnak a bolygórendszer keletkezésének, sőt talán az élethez szükséges „építőkövek” Földre kerülésének a megértéséhez is. Másrészt a Bennu azok közé a kisbolygók közé tartozik, amelyek néhány évszázadon (évezreden?) belül nagyon kicsi valószínűséggel ugyan, de akkor keresztezhetik a Föld pályáját, amikor bolygónk is épp ott van. Ezért a róla szerzett ismeretek végső soron bolygónk a védelmében is hasznosulhatnak az utókor számára.
(Fantáziakép: NASA / GSFC / University of Arizona)
Az OSIRIS-REx most már 20 km-en belül tartózkodik. A következő mintegy 500 napot a kisbolygó közelében a mintavételt előkészítő vizsgálatokkal tölti. Először jól körülnéz, távérzékelési módszerekkel felméri a terepet, majd a kutatók az adatok alapján kiválasztják a tervezett mintavételhez alkalmas felszíni pontot. Magára a mintavételre – legalább 60 g-nyi anyag „felporszívózására” – a tervek szerint 2020 közepén kerül sor. Az űrszonda 2021-ben indul vissza a Bennu mellől, és a mintát tartalmazó kapszulát 2023. szeptember 24-én szállítja le a Földön. Ha mindez sikerül, ez lesz az első amerikai űrszonda, amely egy kisbolygóról származó anyagot hoz haza elemzésre.
A Bennu 80 km távolságból fényképezve, az égitest forgását is mutató, 4 óra 18 percet felölelő animált képsorozatból. (Kép: NASA / Goddard / University of Arizona)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Már látják a célpontokat
Az OSIRIS-REx látogatása
Trójaiakat keres az OSIRIS-REx
Az OSIRIS-REx kamerái
Újra OSIRIS-REx
Úton az OSIRIS-REx
A fény nyomása alatt
OSIRIS-REx: utazás egy kisbolygóhoz
OSIRIS-REx honlap
Az OSIRIS-REx megérkezett a Bennuhoz