Egyelőre csak az ötlet merült fel egy tudományos konferencián. A lehetőség érdekesnek tűnik, így előbb-utóbb talán a NASA programjába is bekerülhet a küldetés.
A Southwest Research Institute (SwRI) munkacsoportja Alan Stern, a New Horizons küldetés vezető kutatója irányításával tanulmányt készített a Plútó további kutatásáról. A tanulmány legfontosabb eredményeit és javaslatait októberben mutatták be az Amerikai Csillagászati Társaság bolygótudományi szekciójának konferenciáján.
A NASA New Horizons szondája 2015 nyarán repült el a Plútó mellett. A szenzációs felfedezések is indokolják a Plútó további, alaposabb vizsgálatát – keringési pályáról. (Kép: NASA / JHUAPL / SwRI)
Az SwRI csoportja üzemanyag-takarékos pályát definiált, és bebizonyította, hogy a Plútó körül keringő szonda később folytathatja a Kuiper-öv felderítését. Megállapították, hogy a Plútó körül keringő szonda üzemanyag helyett a Charon lendítő hatását kihasználva tudná változtatni a pályáját, így több éven keresztül a Plútó és öt holdja, illetve az égitest és a napszél kölcsönhatásának sokoldalú vizsgálatára nyílna lehetőség. Ugyancsak a Charon lendítő hatását használnák ki ahhoz, hogy a szonda folytassa útját a Kuiper-öv égitestjei felé.
A Southwest Research Institute kutatói olyan pályát terveztek, amelyen kevés üzemanyag használatával, a Charon lendítő hatását kihasználva számos különböző pályáról lehet a Plútót és holdjait vizsgálni. (Kép: SwRI)
Stern úttörő jelentőségűnek tartja felismerésüket, mert a NASA eddig a Kuiper-öv tanulmányozására két stratégia egyikét akarta választani. Az egyik lehetőség a Plútó és holdjai elmélyült, alapos vizsgálata, míg a másik a „széles” stratégia, amelynek keretében számos apró Kuiper-égitestet és egy nagyobb, úgynevezett „törpebolygót” vizsgálnának meg és hasonlítanának össze a Plútóval. A bolygókutató közösség eddig azt vitatta, melyik a kettő közül a célravezetőbb stratégia, Stern munkacsoportja viszont bebizonyította, hogy a két cél egyetlen küldetéssel is elérhető.
Az SwRI munkacsoportjában a küldetést tervező Mark Tapley, a bolygókutató Amanda Zangari, John Scherrer projektmenedzser és Tiffany Finley szoftverfejlesztő vett részt. Finley olyan pályát tervezett a Plútó körül, amelyen a tervezett szonda több tucatszor változtatna pályát a Charon gravitációja segítségével, így többször is elrepülhetne a Plútó mind az öt holdja közelében, illetve a Plútó poláris és egyenlítői vidékeit egyaránt vizsgálhatná. Belemerülhetne a Plútó „légkörébe”, ahonnan mintát venne, majd a Charon egy utolsó lökéssel a Kuiper-öv kiszemelt égitestjei felé lendítené.
Az ionhajtóművel működő szonda az egyik lehetséges változatban a Plútót elhagyva több kisebb Kuiper-objektum mellett elrepülve érhetné el végső úti célját, a 2002 MS4 törpebolygót. (Kép: SwRI)
Tapley bebizonyította, hogy a Dawn szondán használthoz hasonló ionhajtóművel a szonda több Kuiper-égitestet is végiglátogathatna. Zangari a 2025–2040 közötti időszakra megvizsgálta a lehetséges nagyobb célpontokat, és megállapította többek közt, hogy a Jupiter és a Neptunusz lendítő hatását kihasználva a szonda elérhetné az Erist és a Sednát, egy Jupiter–Szaturnusz lendítéssel a Quaoart, a Makemakét és a Haumeát, míg egy Jupiter–Uránusz lendítéssel a Varunát. A részletes pályaelemzéseket a kutatók a Journal of Spacecraft and Rockets folyóiratban fogják közölni. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Megérkezett minden adat a Plútóról
Amire még Alan Stern sem számított (1. rész)
Amire még Alan Stern sem számított (2. rész)
Űrszonda Plútó körüli pályára? (SwRI)
Southwest Research Institute (San Antonio, Texas, USA)
Az ESA XMM-Newton röntgentávcsöve megörökítette azt a röntgensugárzást, amelyet egy galaxishalmazt kitöltő forró gáz bocsát ki.
