Ott kellene lenniük, eddig mégsem találták őket: a Földhöz tartozó trójai kisbolygókat keres februárban a NASA OSIRIS-REx szondája.
A NASA tavaly indított, és a Bennu kisbolygó felé tartó OSIRIS-REx űrszondája februárban kedvező helyzetbe kerül ahhoz, hogy a Földdel azonos pályán keringő trójai kisbolygókat keressen. Trójaiaknak azokat az apróbb égitesteket nevezik, amelyek két nagyobb test – esetünkben a Nap és a Föld – gravitációsan stabil L4 és L5 Lagrange-pontjai közül keringenek. (Eredetileg a Nap–Jupiter rendszer Lagrange pontjai környezetében keringő kisbolygókat nevezték trójaiaknak, mert a trójai háború hőseiről kapták a nevüket. Ezek némelyikét vizsgálja majd a jövő évtizedben a Lucy űrszonda, lásd korábbi cikkünket. Később a más bolygók Lagrange-pontjaihoz tartozó kisbolygókat is trójaiaknak nevezték.) Az L4 és L5 Lagrange-pontok a bolygó pályáján a bolygó előtt, illetve mögött 60°-kal helyezkednek el. Az OSIRIS-REx februárban a Nap–Föld-rendszer L4 Lagrange-pontja és a Nap között repül el, ezért a kutatók elhatározták, „körülnéznek”, van-e ott valami.
Az OSIRIS-REx februárban a Nap–Föld-rendszer L4 Lagrange-pontja és a Nap között repül el, ami alkalmat az a kamerák és a navigációs rendszerek „élesben” történő kipróbálására, és nem utolsósorban a Földhöz tartozó trójai kisbolygók felfedezésére. (Kép: University of Arizona / Heather Roper)
A szonda február elején 119 millió km-re járt a Földtől. A szeptemberi startja óta minden műszerét és fedélzeti rendszerét kipróbálták, minden rendben működik, így nincs akadálya az első tudományos program februári végrehajtásának. Decemberben sikeres pályamódosítást hajtottak végre, idén szeptemberben pedig visszaér a Föld közelébe, hogy egy hintamanőver lendítse a Bennu felé, amelyet 2018 augusztusában ér el.
Fantáziarajz a pályamódosítást végrehajtó OSIRIS-REx szondáról. (Kép: NASA)
Eddig a Földnek csak egyetlen trójai kisbolygóját sikerült felfedezni, a mintegy 300 méter átmérőjű, 2010 TK7 jelű égitestet a NASA WISE infravörös űrtávcsöve találta a Föld előtt haladó L4 pont közelében. A Föld pályasíkjához képest azonban jelentős ingadozást mutat, így stabilitását a kutatók csak néhány ezer évre merik megjósolni, és azt is valószínűtlennek tartják, hogy a Naprendszer keletkezése óta jelenlegi pályáján mozogna (felfedezése azonban éppen ennek köszönhető, a szabályosabb pályán mozgó trójaiakat a Földről nehéz megfigyelni, a Nap látszó közelsége miatt ott csak az 1 km-nél nagyobb testeket lehetne észrevenni, ezért jelentős az OSIRIS-REx mostani vállalkozása).
A Föld eddig egyetlen, a NASA WISE űrtávcsöve által felfedezett trójai kísérője meglehetősen szabálytalan pályán (zöld görbe) kering a Lagrange-pont körül, ezért kétséges a pálya stabilitása. (Kép: Paul Wiegert / University of Western Ontario, Canada)
Az OSIRIS-REx február 9–20. között naponta 145 felvételt készít, így fésüli át azt a területet, ahol trójaiak előfordulása várható. A kutatók arra számítanak, hogy 100 méteres égitesteket is észrevehetnek, vagy még kisebbeket is, ha az átlagosnál nagyobb az albedójuk. Ugyanakkor a Bennu felé közeledve ennél sokkal kisebb, akár 10 centiméteres törmelékdarabokat is megpróbálnak a kisbolygó környezetében észrevenni, hogy ha vannak ilyenek, akkor a szonda elkerülhesse a velük való ütközést.
Bármilyen izgalmas is lenne a trójai kisbolygók felfedezése, ennek még a tudományos programok között is csak mellékes szerepe van, hiszen a fő cél a Bennu közeli vizsgálata és a mintavétel. A trójaik keresésekor is az esetleges felfedezésnél fontosabb a kamerák kipróbálása, és annak ellenőrzése, hogyan tudják a szondát a felvételeken látszó, elmozduló égitestekhez képest navigálni. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az OSIRIS-REx kamerái
Újra OSIRIS-REx
Úton az OSIRIS-REx
A NASA következő kisbolygó-szondái
A Föld első trójai kísérője
A Föld trójai kisbolygói után kutat februárban az OSIRIS-REx (Spaceflight Now)
A Ceres körül keringő Dawn űrszonda legújabb eredményei szerint az égitest sötét, poros felszíne alatt vastag rétegben vízjég található.
