Fogyóban vannak az Egyesült Államok plutónium-238 készletei, ami a NASA későbbi, a Naprendszer távoli vidékeire küldendő űreszközeinek energiaellátása szempontjából rossz hír.
A plutónium 238-as tömegszámú izotópjának radioaktív bomlása szolgáltatja azt a hőt, amelynek segítségével egyes űreszközökön elektromos energiát termelnek. Az energiára a mérőműszerek működtetése, a rádióadók üzemeltetése illetve esetenként a megfelelő hőmérséklet fenntartása érdekében van szükég. A Naptól távoli térségben napelemekkel már nem lehet elegendő energiát gyűjteni. Radioizotópos termoelektromos generátorral üzemeltek (üzemelnek) többek közt a Voyager- és a Viking-szondák, a Galileo, a Cassini, az Ulysses, a New Horizons is.
A következő ilyen űreszköz a 2009-ben felbocsátani tervezett Mars Science Laboratory (MSL) lesz.
A Mars Science Laboratory mobilitását a vörös bolygó felszínén a radioizotópos termoelektromos generátor fogja garantálni. (Fantáziakép: NASA/JPL/Corby Waste)
A NASA vezetője, Mike Griffin szerint az MSL után rövidesen ki is fogynak a felhasználható plutóniumból. Az USA 1988-ban szüntette be a Pu-238 előállítását, a készleteket 1992 óta
esetenként orosz importból pótolta. (A Plútó felé tartó amerikai New Horizons szondán például orosz plutónium termeli az energiát. Ugyanez lesz a helyzet az MSL esetén is.) Bár vannak elképzelések arra, hogy a radioaktív izotóp előállítását 2011-ig újrakezdenék Amerikában, a terveket egyelőre pihentetik. A probléma elsősorban költségvetési jellegű: ha a NASA-nak szüksége van plutóniumra, finanszíroznia kellene a gyártást. A 2009-es költségvetés tervezetében azonban nem található ilyen tétel. Januárban az is elhangzott, hogy a New Frontiers program új, 2016-os űrszondájára idén beadandó javaslatoknál feltétel, hogy a szonda ne használjon radioizotópos generátort. Ezt a kutatók úgy értékelik, hogy a külső bolygók felé indítandó űreszközök eleve hátránnyal kezdik a versenyt.
Néhány éven belül elfogy az utolsó kilogramm amerikai Pu-238 is, utána mindenképp Oroszországtól kell vásárolni. Ez egyrészt „politikailag” kényelmetlen a NASA-nak: nem elég, hogy az űrrepülőgépek forgalomból való kivonása és az Orion rendszer kiépítése közti időszakban orosz űrhajókkal juthatnak csak a Nemzetközi Űrállomásra, de még a bolygóközi űrszondák is az orosz alapanyagtól függenének. Mársészt az oroszoknál is fogyóban van a készlet, úgyhogy néhány éven belül ez a beszerzési forrás is elapad. Griffin szerint a NASA képes lesz biztosítani a szükséges plutóniumot az MSL számára, valamint még egy 2013-14-es és egy 2016-17-es küldetéshez. Ezzel azonban vége is, hacsak nem kezdik rövidesen újra a termelést az Egyesült Államokban.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Plútó felé száguld az első
atomhajtású űrszonda!
Ulysses: közel a végkimerülés
Kiválasztották a Mars Science Laboratory műszereit
A külső bolygók kutatását akadályozhatja a plutónium-238 hiánya (Space.com)
