Eddigi küldetése során a NASA gamma-tartományban működő űrtávcsöve hihetetlenül részletes bepillantást nyújtott a csillagászoknak a távoli galaxisok középpontjában meglapuló fekete lyukaktól egészen a Földünkön tomboló viharokig.
A Fermi forradalmasította tudásunkat a gamma-sugárzásban detektálható világegyetemről. Az új felfedezések számos nagyenergiájú folyamatról adnak pontos képet, a gyorsan forgó neutroncsillagoktól, ismertebb nevükön pulzároktól, saját Galaxisunkon keresztül egészen távoli fiatal galaxisok nagytömegű fekete lyukai által keltett jetekig.
A Fermi Large Area Telescope (LAT) nevű fő műszere három óránként az egész égboltot végigpásztázza. A csúcstechnológiájú műszernek élesebb a képe, nagyobb a látómezeje és szélesebb energiatartományban végzi a méréseket, mint a korábban repült hasonló eszközök. Ahogy a műszer lépésről lépésre feltérképezi az egész eget a gamma-tartományban, úgy válik egyre világosabbá a csillagászok számára, hogy ebben az energiatartományban is igen mozgalmas az univerzum élete.
Az egész égbolt képe 1 GeV-nál nagyobb energiákon, a LAT műszer 5 év során gyűjtött adataiból összeállítva. A világosabb színek fényesebb gamma- forrásokat jelölnek. (Kép: NASA / DOE / Fermi LAT Collaboration)
A Fermi másik műszere, a Gamma-ray Burst Monitor (GBM) folyamatosan kémleli az egész eget, kivéve azt a területet, melyet a Föld kitakar. Ez a lefedettség lehetővé teszi a Fermi számára minden eddiginél több gamma-kitörés észlelését. Ezek a kitörések a legnagyobb erejű robbanások a világegyetemen. Az elméletek szerint ezek új csillagtömegű fekete lyukak születésének kísérői.
A műszer eddig több mint 1200 gamma-kitörést észlelt, 500 Napunkon jelentkező flert, továbbá több száz flerjelenséget detektált erősen mágnesezett neutroncsillagokon. Ezen kívül a műszer közel 800, zivatarokból származó gamma-felvillanást detektált a Földön. Ezek a felfénylések a másodperc mindössze századrészéig tartanak, de a kisugárzott energia alapján a legnagyobb energiájú fényjelenségek közé tartoznak, amelyek a Földön a természetben kialakulhatnak.
A Fermi egyik legjelentősebb eredménye a Tejútrendszer fősíkja alatt és felett több mint 25000 fényévre kiterjedő hatalmas buborékok felfedezése volt. A kutatók úgy vélik, hogy ezek a struktúrák a galaxisunk szívében lakó 4 millió naptömegű fekete lyuk múltbeli kitörései során alakulhattak ki.
Ám ezzel közel sem ért véget az űreszköz munkája! A Fermi-űrteleszkóp küldetését újabb 5 évvel meghosszabbították, aminek célja a nagyenergiájú kozmosz még részletesebb tanulmányozása. A követező években a Fermi új megfigyelési tervei szerint a LAT nevű műszer hosszabb expozíciós idejű felvételeket készít majd a Tejútrendszer központi régiójáról, mely pulzárokban és más nagyenergiájú forrásokban bővelkedik. Az elképzelések szerint ez a régió ráadásul egy igen ígéretes terület olyan gamma-tartománybeli jelek detektálására is, melyek a sötét anyagtól származnak. Számos elmélet szerint ugyanis a sötét anyag egzotikus részecskékből áll, melyek gamma-sugárzást hoznak létre, ha kölcsönhatásba lépnek egymással.
A Fermi (indításkori nevén még GLAST) öt éve legfontosabb eredményeinek összefoglalója. Közülük néhányról annak idején az Űrvilág is beszámolt, ezek a cikkeink a lap aljáról elérhetők. (Film: NASA GSFC)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Lehet szebb, mint GLAST?
Startra kész a GLAST
Repül a GLAST
Fermi-űrtávcső lett a GLAST-ból
Újfajta pulzár gamma-tartományban
Tucatnyi új pulzár a Fermi-űrtávcsőtől
Aktív galaxismagok vizsgálata űreszközökkel
„Gamma-buborékok” a Tejútrendszer fölött
Tycho szupernóvája gamma-tartományban
Földi felvillanások a Fermivel
Gamma-kitörések a világegyetemben a felfedezéstől napjainkig (1. rész)
Gamma-kitörések a világegyetemben a felfedezéstől napjainkig (2. rész)
Gamma-kitörések a világegyetemben a felfedezéstől napjainkig (3. rész)
Gamma-kitörések a világegyetemben a felfedezéstől napjainkig (4. rész)
Öt éve működik és meghosszabbított programját kezdi a Fermi (NASA)