Egy magyar részvétellel zajló amerikai–japán kutatás eredményei szerint egyes kémiai elemek olyan arányban fordulnak elő a galaxishalmazokat kitöltő gázokban, mint a Napban.
Vagyis a szupernóvák által termelt galaxisközi gáz anyagi összetétele – a mangánt, nikkelt, vasat és krómot illetően – megegyezik a mi Napunk összetételével. A Hitomi fejlett színképelemző berendezésével (Soft X-ray Spectrometer, SXS) a Perseus-galaxishalmazt vizsgálta. A felfedezés arra utal, hogy a Napnál sokkal korábban keletkezett Perseus-galaxishalmaz ugyanazon a kémiai evolúción és csillagképződési folyamaton ment keresztül, mint a Naprendszer. A kutatásban részt vett Werner Norbert, az ELTE-MTA Forró Univerzum Kutatócsoport munkatársa. Az eredményeket közlő publikáció a Nature folyóiratban jelent meg.
(Fantáziakép: JAXA)
2016 februárjában állították pályára a Hitomi röntgencsillagászati műholdat. Sajnos a Japán Űrügynökség (JAXA) és a NASA együttműködésével zajló küldetés csak egy hónapig tartott a műhold váratlan meghibásodása miatt. Mégis, a mostani eredményekről szóló beszámoló már a második cikk a Nature-ben, és továbbiak is várhatók.
A meglepő felfedezésről részletesebben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján megjelent közleményben olvashatnak. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Hitomi első és utolsó mérése
Úton a japán röntgencsillagászati műhold
Hitomi: ez történhetett
Pótolnák a Hitomit
Hitomi helyett XARM
Szupernóvák hozták a meglepetést a világűr anyagi összetételéről (MTA)
A Jupitert 53 naponként megkerülő Juno szonda szeptember elején újabb látványos felvételekkel örvendeztette meg a csillagászat kedvelőit.
