A NASA bemutatta azokat a dokumentumokat, melyek a jövő Föld körüli, illetve a Holdra tartó misszióinak összefoglalását tartalmazzák. A Mars nem kap túl nagy hangsúlyt. Az idő pedig sürget...
A NASA a múlt héten közzétette űrfelderítési stratégiájának egyes pontjait. A „President's Vision for Space Exploration” nevű program célja a Hold ember általi újabb felkeresése és emberek küldése a Marsra, valamint más célpontokra. Ezen célok megvalósításához azonban nemcsak politikai korrektségre, de nagymértékű technológiai fejlődésre és pénzügyi szakértelemre is szükség van. Az űrkutatási hordozórakéták kilövéséhez hasonlóan emberek Föld körüli pályán túlra juttatásához is kedvező indítási ablak szükséges. Azok szerint, akik részt vettek a Nyolcadik Nemzetközi Mars Society kongresszuson, melyet augusztus 11-14-ig tartottak a boulderi Colorado Egyetemen, ez az indítási ablak most van. Elvesztegették az időt
Robert Zubrin, a Mars Society elnöke szerint a mostani egy „páratlanul kedvező pillanat” arra, hogy a George W. Bush elnök által tavaly januárban felvázolt Hold- és Mars-missziók szervezését elindítsuk. Hozzátette azt is, hogy annak köszönhetően, hogy a Republikánus Párt a kongresszus mindkét házában többséget élvez, „pénzt lehet szerezni egy ilyen program megindításához”. Zubrin arra panaszkodott, hogy elvesztegették az időt Bush bejelentése után. Szerinte, ha nem kezdjük meg most az előkészületeket, minden esély megvan rá, hogy 2009 körül töröljék ezt a programot. Biztonságosan, egyszerűen, hamar
A brigham city-i Space Transportation and Exploration at ATK Thiokol igazgatója, Scott Horowitz, aki korábban űrrepülőgépen is szolgált, a cég szlogenjével összhangban – „Biztonságosan… egyszerűen… hamar” –, javasolja a NASA által felvázolt tervek megvalósításának mielőbbi megkezdését. Horowitz szerint 2008-ra bemutatható állapotban lehet a CEV. A shuttle programból fennmaradt eszközökkel és az azon dolgozó tehetséges emberek szakértelmével meg lehet építeni a hordozóeszközöket is. Pénzügyi gondok
A NASA igazgatójának különleges asszisztense, Chris Shank szerint a pénzügyi keret szűkössége miatt el kell halasztani néhány kutatási projektet, mint például az űrfelderítéssel kapcsolatos technológiák fejlesztését, az űrállomáson folyó kutatásokat és az űrbéli nukleáris energiarendszerek kutatását. Így elegendő pénz állhat rendelkezésre a CEV megépítéséhez. (Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pl. nem kerül sor a hosszú évek óta tervezett, a Jupiter Europa nevű holdjára is leszállóegységet juttató, a Jupiter Ganymedes, Europa és Io nevű holdjai körül is pályára álló, a Prometheusz-terv keretében kifejlesztett, nukleáris meghajtású JIMO kutatószonda megépítésére és indítására sem. Helyette előreláthatóleg egy kisebb Jupiter-orbitert indítanának.)
Shank elmondta, hogy a tervbe vett 100 tonnás „Big Daddy” névre keresztelt nagy tolóerejű hordozórakéta fejlesztését 2010 után kezdik meg. Úgy tervezik, hogy a CEV-ben háromfős legénység lesz, ha az űrállomásra mennek, 4-en lesznek, ha a Hold a cél, és kb. 6-an, ha a Mars. A fő cél legyen a Mars!
A Hold- és Mars-program támogatói közül sokan nem látják tisztán, hogy lesz a NASA által bemutatott, az Apolló-missziókra sokban emlékeztető űrhajóból és holdkompból a beígért holdbázis? A NASA által megszabott menetrend szerint a Holdon az első leszállások után nem sokkal megkezdenék a holdbázis kiépítés. Ez valószínűleg úgy lenne a legegyszerűbb, ha egy olyan automatikusan leszálló laboratóriumot és lakómodult juttatnának kísérőnk felszínére, melyeket az új holdkomppal aztán bármikor fel lehet keresni. Erre azonban csak néhány év áll az amerikai űrhivatal rendelkezésére ahhoz, hogy a Marsra is küldetéseket szervezhessen. Ott ugyanis várhatóan mindenképpen szükség lesz egy bázisra. Mindez azonban nem szerepel, illetve nem kap elég nagy hansúlyt a bemutatott dokumentumokban. Félő, hogy a Hold-missziók mellett a Mars-utazás jóval kisebb hangsúlyt kap majd a jövőben. Ezt persze a következő hónapok, évek bizonyosan eldöntik. Mindannyian egy újabb nagy bejelentést várunk, ahol legalább ilyen részletesen tájékoztat a NASA a továbbiakról.
Sorozatunk második, befejező részében a CEV űrhajót a világűrbe juttató hordozórakétákkal ismerkedünk meg, összehasonlítva azokat az űrrepülőgép-rendszerrel illetve a korábbi Saturn-5-tel.
