A NASA infravörös űrteleszkópjának tavasszal már a „halálhírét” keltették. Most mégis úgy döntöttek, szorítanak pénzt a további üzemeltetésére.
A Spitzer-űrtávcső nemrég még a NASA űrcsillagászati programjait érintő költségvetési megszorítások áldozatának tűnhetett. Egy a működő űreszközök fontosságát kétévente rangsoroló szakértői bizottság ugyanis az év elején azt javasolta, hogy a ne üzemeltessék tovább. A 2003 augusztusában pályára állított infravörös űrteleszkóp már most is a meghosszabbított programját tölti. 2009-ben kifogyott belőle a folyékony hélium, amit a detektorainak hűtésére használtak. Így a Spitzer IRAC (Infrared Array Camera) műszerének négy színképi csatornájából csak a közeli infravörös (a legrövidebb, a látható fényéhez legközelebb eső hullámhosszú) tartományban működő kettőt tudják azóta használni. Ez azonban nem szegte kedvét az űrteleszkópot használni kívánó csillagászoknak, sőt bizonyos típusú kutatóprogramokra még több lehetőség is adódott, mint azelőtt. Jellemző, hogy a Spitzer rendelkezésére álló észlelési időre vonatkozó pályázatokon most is hatszoros a túljelentkezés, évente pedig mintegy 700 tudományos publikáció születik az adataiból.
(Fantáziakép: NASA / JPL)
A mostani döntéssel a NASA – ha az eredetileg igényeltnél kisebb költségvetési támogatással is, de – folytatni kívánja az infravörös űrtávcső programját, még két éven át. Magát a pénzösszeget egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A Spitzer működtetésére szánt idei költségvetés mindenesetre 16,5 millió dollár, a 2015-ös hosszabbításra eredetileg 15,35 milliót kértek. A megítélt pénz ennél valamivel kevesebb lesz, amit az űrteleszkóp irányításán dolgozó személyzet létszámának kényszerű csökkentésével tudnak majd ellensúlyozni.
A NASA űrcsillagászati programjának prioritása a készülő James Webb-űrtávcső (JWST), amely remélhetőleg 2018-ban indulhat. A JWST az amerikai adófizetőknek 8,8 milliárd dollárjába kerül majd. Összehasonlításul a Spitzer eddigi összköltsége – beleértve a megépítést, a pályára állítást és az üzemeltetést – valamivel több mint 1 milliárd.
A nagy sikerrel működő Spitzer-űrtávcső a NASA híres nagy űrcsillagászati obszervatóriumainak az egyike. A többiek közül a Hubble-űrtávcső és a Chandra röntgencsillagászati műhold üzemel, mindkettőnek 4-4 éves hosszabbítást javasolt a szakértői bizottság. A negyedik „nagy”, a Compton gamma-űrobszervatórium 2000-ben befejezte szolgálatát.
A Spitzer nem a Föld mesterséges holdja, hanem a Nap körül, a Földtől lemaradva kering. Tőlünk mért távolsága fokozatosan növekszik, jelenleg közel 200 millió km. Egy idő múlva már olyan helyzetben lesz, hogy távolság és a Nap látszólagos közelsége miatt a megbízható kommunikáció meghiúsul vele. A számítások szerint azonban akár 2018-ig is meg tudják oldani a kapcsolattartást az űreszközzel. Jelenleg a Spitzer legfontosabb tudományos feladatai közé tartozik a Kepler-űrtávcsővel felfedezett exobolygó-jelöltek megerősítése és vizsgálata. Emellett például a nagyon korai világegyetem fiatal galaxisainak kutatását végzik vele, ami közvetlenül előkészíti majd az ugyancsak infravörös tartományban érzékeny JWST programját. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Új élet küszöbén a Spitzer
A Spitzer első „meleg” képei
Remekül teljesít a Spitzer űrtávcső
Kitörések tüzében keletkeztek az üstökösök kristályai
Galaktikus „baby boom” a távoli univerzumban
Mégis kap még két évet a Spitzer-űrtávcső (Spaceflight Now)
Új űrcsillagászati mérések alapján ellentmondást találtak a csillaghalmazok elfogadott keletkezési elmélete és megfigyelési adatai között. 
