A NASA berkein belül is szóba került: a Mars-utazás alternatívája lehetne, ha űrhajósok látogatnának meg egy földközeli kisbolygót.
Az amerikai űrügynökség Constellation programjának keretében fejlesztik az Orion űrhajót, amely először – az űrrepülőgépek használatának befejezése után – a Nemzetközi Űrállomást szolgálná ki. Később a Holdra való emberes visszatérést segítené, s a távlati tervekben a Mars meglátogatása is szerepel. A Mars emberes felkeresése és kutatása elé még számos megoldatlan (és sokak szerint akár megoldhatatlan) probléma tornyosul – a hosszú utazás űrhajósokra gyakorolt pszichológiai hatásától kezdve a visszatéréshez szükséges hajtóanyag biztosításán át a Mars finom felszíni porának mindmáig felméretlen károkozásáig.
A dolog megoldható lenne egy 90-120 napos utazással, amelybe 1-2 heti ott-tartózkodás is beleférne egy alkalmas NEO felszínén. Mindezidáig a NASA hivatalosan nem fontolgatja ezt a lehetőséget, így az Orion űrhajó tervezésekor sem veszik figyelembe, hogy az alkalmas legyen egy kisbolygó meglátogatására és a visszatérésre. Ugyanakkor a fejlesztő Lockheed Martin saját kezdeményezésre ettől függetlenül is vizsgálja, hogy az Orion számára milyen célpontok jöhetnének számításba, s ehhez milyen további fejlesztések kellenének. Az mindenesetre logikusnak tűnik, hogy mielőtt embereket küldenénk egy NEO felé, előtte automata űreszközökkel készítsük elő a kutatásokat...
A fokozatosság jegyében miért ne lehetne a Hold után az űrhajósok következő állomáshelye egy kisbolygó? A javaslat támogatói – köztük például Harrison Schmitt, az Apollo-17 geológus-űrhajósa, jelenleg a NASA tanácsadó testületének vezetője – egy sor előnyét látnák ennek az elképzelt programnak. Egy megfelelően kiválasztott földközeli kisbolygó (angolul near-Earth object, röviden NEO) sokkal inkább elérhető közelségben lenne, mint a Mars. A kommunikációs szakemberek szerint a nagyközönség „felrázására” – jóval a Marsra lépés előtt – kiválóan alkalmas lenne egy ilyen emberes űrutazás, csakúgy, mint annak idején az első Holdra szállás. Egy kisbolygó tudományos vizsgálata sok érdekességet tartogatna. A publikum és a szakemberek fantáziáját az a lehetőség is megmozgatná, hogy a kisbolygóról szerzett ismereteinket szükség esetén egy másik, a Földre esetleg veszélyt jelentő égitest eltérítésekor alkalmazhatnánk. Természetesen szóba kerül a lehetséges nyersanyagok majdani kitermelésének előkészítése is.
Kapcsolódó cikkek:
Ejtőtesztek alatt az új űrhajó
Orion + Ares = Constellation
Használjunk pajzsként kisbolygót!
Kisbolygó-megfigyelés radarral
A Mars-utazás nehézségei
Kapcsolódó linkek:
Űrutazás földközeli kisbolygóra? (Space.com)
Három évtizeddel ezelőtt indult az emlékezetes sikerű Voyager-2 és Voyager-1 a Naprendszer óriásbolygói felé.
