Húsz éve állt pályára a Hubble-űrtávcső. A kerek évfordulóhoz kapcsolódva az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban az áprilisi keddi előadásokat az űrteleszkópoknak szentelik.
A sorozat első előadására április 6-án 19 órától kerül sor. Szabó Róbert Exobolygók kutatása űrtávcsövekkel címmel tart előadást.
Napjainkban a csillagászat legpezsgőbb területe a Naprendszeren kívüli
bolygók felfedezése és tanulmányozása. Az exobolygók vizsgálatában
kiemelkedő szerepet játszik az európai országok CoRoT és a NASA Kepler
űrtávcsöve. Mindkét űreszköz a csillagok periodikus, piciny
elhalványodásait keresi, fedési exobolygók után kutatva. Az extrém
pontosság azonban a csillagok vizsgálatában is áttörést hozott. Az előadó
a CoRoT és a Kepler jellegzetességeit és legfontosabb felfedezéseit
ismerteti, külön kitérve az űrprogramok magyar vonatkozásaira.
Az előadást követően derült idő esetén távcsöves bemutatón vehetnek részt
az érdeklődők a kupolában. A Polaris Csillagvizsgáló címe: 1037 Budapest, Laborc u. 2/c.
A további keddi előadások az űrtávcsöves sorozatban:
Az előadások szokás szerint az interneten is figyelemmel kísérhetők, a Polaris TV-n.
A helyszínen a belépődíj a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) tagjai számára ingyenes, akárcsak azoknak, akik az előadás után ott lépnek be az egyesületbe. A 2010-es tagdíj összege 6400 Ft. Tagok számára a Polaris látogatása ingyenes, emellett számos egyéb kedvezményt, illetménykiadványt (Meteor folyóirat, Meteor Csillagászati
Évkönyv) is kapnak. Nem tagok esetén a belépő felnőttek részére
400 Ft, diákok és nyugdíjasok részére 250 Ft előadásonként.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
április 13. Kolláth Zoltán: Hogyan lát a Hubble-űrtávcső?
április 20. Szabados László: Változócsillagok a HST szemével
április 27. Tóth Imre: A Naprendszer kis égitesteinek megfigyelése a HST-vel
CoRoT-9b: az első „normális” exobolygó
Öt új skalp
Úton a Kepler-űrtávcső
Az „új” Hubble első képei
„Húsvéti tojás” a Hubble-űrtávcsőtől
Nagykorú lett a Hubble
Polaris Csillagvizsgáló
Egy messzi-messzi galaxisban a csillagászok olyan hatalmas mértékű csillagkeletkezést figyeltek meg, melynek során évente mintegy 250 naptömegnyi csillagközi anyagból keletkeznek újszülött csillagok. 
