Pár héttel ezelőtt indiai szakemberek tárgyaltak egy személyzet nélküli, automatikus holdszonda megvalósításáról. Sok a kérdőjel, de az indiai GSLV rakéta pár nappal ezelőtti sikerének fényében talán optimistán állhatunk a felvetéshez...
„Ez csupán egy rutin találkozó volt, mielőtt még bármilyen programról döntenénk” – nyilatkozta a sajtónak K. Krishnamurthy, az ISRO (Indiai Űrkutatási Szervezet, Indian Space Research Organization) szóvivője – „A tudós gárda kemény magja tartott előadásokat az elképzeléseikről”.
„Az áprilisi találkozó döntéseit alapul véve a tudósok nemsokára elkészítenek egy programtervezetet, amelyet azután el kell fogadtatniuk a Kormánnyal. Ha ez sikerül, és a politikusok is beleegyezésüket és támogatásukat adják az ötlethez, beindíthatjuk a holdprogramot, amely terveink szerint kb. 5 évet vesz majd igénybe”. A küldetés költségei megközelítőleg 146 millió dollárra rúgnak majd. Ebben az összegben benne van a felbocsátó rakéta építésére szánt 25 millió dollár is.
Az űrpogram kiterjesztése ellen érvelők arra is felhívták a figyelmet, hogy az új küldetésre előteremtett pénz az ISRO más projektjeinek a megvalósítását, illetve a már megkezdettek folytatását fogja lelassítani. Az ISRO elnöke, K.Kasturirangan, 2003 elején egyszer már elutasított egy emberes misszióra vonatkozó programtervezetet. Ahogy nyilatkozta, az a program elnyelné az indiai űrkutatás éves költségevetésének jelentős részét. Más fontos, kisebb programokat kellene elhalasztani, illetve teljesen leállítani. „Tudjuk, hogy számunkra mi az első”- nyilatkozta Kasturirangan. Hozzátette, hogy a saját űrhajósprogramból nyert összes tapasztalat, illetve csekély pénzügyi haszon sem tudná kompenzálni a megvalósitására szánt óriási összeget. Természetesen egy automatikus holdszonda építése egy személyszállító űrhajó építési költségeinek csak töredéke. Napjainkban azonban még mindig nem biztos, hogy ez az olcsóbb program megvalósul.
Eddig is sok kritika érte már az indiai űrprogramot, illetve főként annak költségvetését. Sokak szerint az országnak elsősorban a szegénység és a nyomor felszámolására, és nem az űripar versenyképessé tételére kellene pénzt fordítania. Az ilyen és hasonló hangvételű korábbi megnyilvánulások után érthető, hogy mekkora port kavart a holdszonda híre. A kritikusok azzal érvelnek, hogy Indiának egyedül a műholdak tervezésére és a fellövésekre kellene összpontosítania az űrkutatás terén, a megmaradó összeget pedig az életszínvonal emelésére fordítani.
Kapcsolódó cikkek:
Sikeres volt az indiai rakéta repülése
Csütörtökön az indiai fejlesztésű GSLV hordozórakéta sikeresen állította geostacionárius átmeneti pályára a saját fejlesztésű GSAT-2 távközlési műholdat.
