Lesz-e indiai holdszonda?
(Rovat: India a világűrben, Távoli világok kutatói - 2003.05.12 06:32.)

Pár héttel ezelőtt indiai szakemberek tárgyaltak egy személyzet nélküli, automatikus holdszonda megvalósításáról. Sok a kérdőjel, de az indiai GSLV rakéta pár nappal ezelőtti sikerének fényében talán optimistán állhatunk a felvetéshez...

„Ez csupán egy rutin találkozó volt, mielőtt még bármilyen programról döntenénk” – nyilatkozta a sajtónak K. Krishnamurthy, az ISRO (Indiai Űrkutatási Szervezet, Indian Space Research Organization) szóvivője – „A tudós gárda kemény magja tartott előadásokat az elképzeléseikről”.

„Az áprilisi találkozó döntéseit alapul véve a tudósok nemsokára elkészítenek egy programtervezetet, amelyet azután el kell fogadtatniuk a Kormánnyal. Ha ez sikerül, és a politikusok is beleegyezésüket és támogatásukat adják az ötlethez, beindíthatjuk a holdprogramot, amely terveink szerint kb. 5 évet vesz majd igénybe”. A küldetés költségei megközelítőleg 146 millió dollárra rúgnak majd. Ebben az összegben benne van a felbocsátó rakéta építésére szánt 25 millió dollár is.

Eddig is sok kritika érte már az indiai űrprogramot, illetve főként annak költségvetését. Sokak szerint az országnak elsősorban a szegénység és a nyomor felszámolására, és nem az űripar versenyképessé tételére kellene pénzt fordítania. Az ilyen és hasonló hangvételű korábbi megnyilvánulások után érthető, hogy mekkora port kavart a holdszonda híre. A kritikusok azzal érvelnek, hogy Indiának egyedül a műholdak tervezésére és a fellövésekre kellene összpontosítania az űrkutatás terén, a megmaradó összeget pedig az életszínvonal emelésére fordítani.

Az űrpogram kiterjesztése ellen érvelők arra is felhívták a figyelmet, hogy az új küldetésre előteremtett pénz az ISRO más projektjeinek a megvalósítását, illetve a már megkezdettek folytatását fogja lelassítani. Az ISRO elnöke, K.Kasturirangan, 2003 elején egyszer már elutasított egy emberes misszióra vonatkozó programtervezetet. Ahogy nyilatkozta, az a program elnyelné az indiai űrkutatás éves költségevetésének jelentős részét. Más fontos, kisebb programokat kellene elhalasztani, illetve teljesen leállítani. „Tudjuk, hogy számunkra mi az első”- nyilatkozta Kasturirangan. Hozzátette, hogy a saját űrhajósprogramból nyert összes tapasztalat, illetve csekély pénzügyi haszon sem tudná kompenzálni a megvalósitására szánt óriási összeget. Természetesen egy automatikus holdszonda építése egy személyszállító űrhajó építési költségeinek csak töredéke. Napjainkban azonban még mindig nem biztos, hogy ez az olcsóbb program megvalósul.