A Bajkonurból pályára állított műholdak közt volt a SMOG-1 és a GRBAlpha, mindkettő magyar vonatkozásokkal!
Tegnap Bajkonurból egy orosz Szojuz-2.1a hordozórakéta és egy Fregat végfokozat állított pályára összesen 38 műholdat. Az olasz Unisat-7 vitte magával a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) fejlesztett SMOG-1-et, amely sorrendben immár a negyedik magyar műhold (a Masat-1, a SMPG-P és az ATL-1 után). Az 5 × 5 × 5 cm-es kocka alakú, PocketQube (1PQ) szabvány szerint készült eszköz nem ismeretlen az olvasóink számára (korábbi kapcsolódó cikkeink a lap aljáról közvetlenül elérhetők). Annál is inkább, mert az azonos méretű és feladatú előfutára, a SMOG-P 2019–2020-ban sikerrel teljesítette küldetését, egyúttal a világ eddigi legkisebb működő műholdjaként.
A zsebműhold a BME-n készült oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével. (Itt említjük meg, hogy Gschwindt András, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének címzetes egyetemi docense, a SMOG projekt vezetője, aki korábban az első magyar műhold, a Masat-1, majd a SMOG-P fejlesztését is vezette, március 15-én magas állami kitüntetésben részesült: a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta. Ehhez ezúton is szívből gratulálunk! – A szerk.) A fejlesztés 6 évet vett igénybe. A SMOG-1 fő feladata a Föld körüli térségben mérhető, az ember által keltett elektromágneses szennyezettség (más néven az elektroszmog) vizsgálata lesz, amiben már a SMOG-P is érdekes eredményeket ért el. A SMOG-1 azonban kapott egy másodlagos feladatot is. Egy olyan mérőműszer repül rajta, amellyel a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálhatja. A BME VIK felbocsátás előtt kiadott közleménye szerint harmadlagos küldetésként egy fékező hatású, mágnesesen veszteséges anyag került a napelemek alá, mely várhatóan lecsökkenti a 18–25 éves pályaélettartamot, annak érdekében, hogy minimalizálja azt az időt, amit űrszemétként tölt a Föld körül a műhold, miután befejezi aktív küldetését.
Az indítás előkészítése során megmérik a SMOG-1-et. (Kép: G.A.U.S.S. Srl.)
A tegnap indult másik magyar érdekeltségű műhold, a GRBAlpha neve mellett a szlovák zászló szerepelt ugyan, de a kutatási projekt, amelynek keretében most kísérleti céllal felbocsátották, magyar vezetéssel folyik. Nemrég részletesen írtunk róla, hogy az egy egységes (1U, 10 × 10 × 11 cm-es) CubeSat egy a gamma-kitörések égi helyzetének gyors és pontos meghatározására készülő, nanoműholdakból álló rendszer, a CAMELOT (Cubesats Applied for MEasuring and LOcalising Transients) előfutára.
A GRBAlpha, az első magyar vezetésű, kifejezetten asztrofizikai kutatási céllal készült műhold programjában részt vevő magyar, japán, szlovák és cseh partnerintézmények címerei. (Kép: kozmonautika.sk)
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete munkatársainak vezetésével, a Hirosimai Egyetemen, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának Fizikai Intézetében dolgozó kollégák bevonásával tervezték és építették meg azt a detektort, amely képes ilyen kis méretű rendszeren belül is megvalósítani a gamma-sugárzás mérését. A műhold fedélzeti rendszereit a szlovák Spacemanic és Needronix cég készítette a Kassai Műszaki Egyetem Repülőmérnöki Karának munkatársaival és a magyar csoporttal együttműködésben, a sikeres skCube projekt továbbfejlesztéseként.
A CAMELOT a tervek szerint egy legalább 9 darab 3U CubeSatból álló, a Föld körüli térségbe telepített műholdrendszer lesz. Egyszerre figyelik majd az egész égboltot, és ha valahol egy rövid gamma-felvillanás (gamma-ray burst, GRB) történik, annak az irányát abból állapítják meg, hogy a jel az egyes műholdakra milyen időkülönbséggel érkezik be. A tervezett kb. 10 ívperces lokalizációs pontosság érdekében precíz időszinkronizációra és a műholdak pontos helyének meghatározására lesz szükség. A tranziens jelenségek gyors megfigyelhetőségét elősegítendő, az információt minél előbb el kell majd juttatni a földi obszervatóriumokhoz. A gamma-detektor űrbeli kipróbálására indul most a GRBAlpha nanoműhold.
A GRBAlpha még az indtása előtt, tetején a detektorral. (Kép: ELKH CSFK)
A SMOG-1 PocketQube önállósodására az Unisat-7 műholdtól a pályára jutást követően még egy kicsit várni kell, de a GRBAlpha CubeSat már tegnap hírt adott magáról. Először kelet-ausztráliai rádóamatőröknek sikerült venni az adását. Amint többet megtudunk majd a SMOG-1 és a GRBAlpha működéséről, első eredményeiről, természetesen beszámolunk majd róluk az Űrvilág olvasóinak. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Sok műhold Szojuzzal (1. rész)
Márciusban indulhat a SMOG-1
A SMOG és az ATL-1
Teljesítette küldetését a SMOG-P
Egy lépéssel közelebb a starthoz a SMOG-1
A Föld első elektroszmog-térképe
GRBAlpha
Hamarosan szlovák műhold indulhat
SMOG-1 honlap (BME)
GRBAlpha honlap (CSFK KTM CSI)
Az emberiség újabb nagy lépésre szánta el magát a világűr meghódításában, hasznosításában. A 2020-as évek közepén – nemzetközi együttműködésben – űrállomás épül Hold körüli pályán Gateway néven.
