Átadták a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) fejlesztette új magyar műholdat az Olasz Űrügynökség (ASI) kutatóintézetének.
A finanszírozásban részt vett a Külgazdasági és Külügyminisztérium is – közölte Kovács Ádám Zoltán római magyar nagykövet, amint arról a napokban az MTI híre alapján beszámolt a tudás.hu hírportál.
Januárban az Űrvilág hírei közt is olvashattak róla, hogy a SMOG-1-et az olasz fejlesztésű, 32 kg tömegű Unisat-7 műhold egyik kidobószerkezetébe töltik be. A SMOG-1 – ahogyan előfutára, a tavaly december óta működő SMOG-P is – egy igen apró műhold, 5 cm élhosszúságú kocka (1 egységnyi PocketQube, 1PQ). Az ugyancsak magyar fejlesztésű ATL-1-gyel (2PQ) együtt felbocsátott SMOG-P egyébként a világ eddigi legkisebb működő műholdja, és mérései alapján a BME szakemberei megalkották a világ első elektroszmog-térképét alacsony Föld körüli pályáról. (A SMOG-1-gyel és SMOG-P-vel kapcsolatos hírekről portálunkon rendszeresen tájékozódhatnak olvasóink, ld. gyűjteményüket fordított időrendi sorrendben a lap alján. – A szerk.)
Unisat-7. (Videó: G.A.U.S.S. Srl. / Youtube)
A tervek szerint az Unisat-7-et, és benne a SMOG-1-et novemberben a CAS500-1 dél-koreai földmegfigyelő műholddal és számos kisebb társával együtt állítja 500 km magas pályára egy Szojuz-2.1a típusú orosz hordozórakéta a kazahsztáni Bajkonurból. Szerencsés esetben – ha a SMOG-P és az ATL-1 pályamagasságra addigra nem csökken le annyira, hogy belépjenek a sűrű légkörbe – egyszerre akár három működő magyar műhold is lehet a Föld körül az idei év vége felé.
A SMOG-1-et a római székhelyű G.A.U.S.S. kutatóintézetben adták át, amely az ASI és a római La Sapienza Egyetem műszaki és űrkutatási kara társintézménye. A SMOG-1 teljes egészében a BME-n készült, oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, oktatási keretbe illesztve, szponzorok támogatásával.
A műhold elsődleges küldetése a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség – elektroszmog – vizsgálata, erre utal a neve is. A BME az előfutárnak tekinthető SMOG-P sikerével és a méréseivel nemzetközi szinten is letette a névjegyét ezen a kutatási területen. A SMOG-1 másodlagos küldetéseként egy olyan mérőműszer is került a fedélzetre, amellyel a Napból érkező elektromosan töltött részecskéknek az elektronikára gyakorolt hatását vizsgálják majd.
A műhold felbocsátásának költségét a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar biztosította, a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával.
Kapcsolódó cikkek:
Nyolc hónap
A Föld első elektroszmog-térképe
Zsebműholdas hónapforduló
Három hónapja repül
A magyar űrkutatás híre a világban
A SMOG-P „vesszőfutása”
Az álom: három magyar kicsi a világűrben
Egy sikeres hónap
Magyar világrekord az űrben
GYORSHÍR: Elindult a második és a harmadik magyar műhold
A SMOG-P megelőzheti a SMOG-1-et
Megújult a Műegyetem műholdvezérlő állomása
SMOG-1 startlehetőség
Kísérleti üzemben a SMOG-1 vezérlőállomása
Az első nemzetközi pico (PQ) konferencia Hollandiában
Hogyan tovább, kis műholdak?
Aláírták a SMOG-1 startszerződését
Magántőke a hazai űrtechnológia oktatásában
Kockák az űrben – merre és hogyan tovább?
Biztos lesz egy második magyar űrhajós? Kiből lehet űrhajós? Tényleg lesz egy új magyar műhold? Gimnazisták is építhetnek műholdakat?
