Egy lépéssel közelebb a starthoz a SMOG-1
(Rovat: Hazai kutatóhelyek és űripar - 2020.09.16 07:15.)

Átadták a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) fejlesztette új magyar műholdat az Olasz Űrügynökség (ASI) kutatóintézetének.

A finanszírozásban részt vett a Külgazdasági és Külügyminisztérium is – közölte Kovács Ádám Zoltán római magyar nagykövet, amint arról a napokban az MTI híre alapján beszámolt a tudás.hu hírportál.

Januárban az Űrvilág hírei közt is olvashattak róla, hogy a SMOG-1-et az olasz fejlesztésű, 32 kg tömegű Unisat-7 műhold egyik kidobószerkezetébe töltik be. A SMOG-1 – ahogyan előfutára, a tavaly december óta működő SMOG-P is – egy igen apró műhold, 5 cm élhosszúságú kocka (1 egységnyi PocketQube, 1PQ). Az ugyancsak magyar fejlesztésű ATL-1-gyel (2PQ) együtt felbocsátott SMOG-P egyébként a világ eddigi legkisebb működő műholdja, és mérései alapján a BME szakemberei megalkották a világ első elektroszmog-térképét alacsony Föld körüli pályáról. (A SMOG-1-gyel és SMOG-P-vel kapcsolatos hírekről portálunkon rendszeresen tájékozódhatnak olvasóink, ld. gyűjteményüket fordított időrendi sorrendben a lap alján. – A szerk.)

Unisat-7. (Videó: G.A.U.S.S. Srl. / Youtube)

A tervek szerint az Unisat-7-et, és benne a SMOG-1-et novemberben a CAS500-1 dél-koreai földmegfigyelő műholddal és számos kisebb társával együtt állítja 500 km magas pályára egy Szojuz-2.1a típusú orosz hordozórakéta a kazahsztáni Bajkonurból. Szerencsés esetben – ha a SMOG-P és az ATL-1 pályamagasságra addigra nem csökken le annyira, hogy belépjenek a sűrű légkörbe – egyszerre akár három működő magyar műhold is lehet a Föld körül az idei év vége felé.

A SMOG-1-et a római székhelyű G.A.U.S.S. kutatóintézetben adták át, amely az ASI és a római La Sapienza Egyetem műszaki és űrkutatási kara társintézménye. A SMOG-1 teljes egészében a BME-n készült, oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, oktatási keretbe illesztve, szponzorok támogatásával.

A műhold elsődleges küldetése a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség – elektroszmog – vizsgálata, erre utal a neve is. A BME az előfutárnak tekinthető SMOG-P sikerével és a méréseivel nemzetközi szinten is letette a névjegyét ezen a kutatási területen. A SMOG-1 másodlagos küldetéseként egy olyan mérőműszer is került a fedélzetre, amellyel a Napból érkező elektromosan töltött részecskéknek az elektronikára gyakorolt hatását vizsgálják majd.

A műhold felbocsátásának költségét a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar biztosította, a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával.