Magyar világrekord az űrben

A december 6-án felbocsátott SMOG-P rendben kering Föld körüli pályáján, mint a világ eddigi legkisebb működő műholdja!

Előzmények

Amikor már látszottak Masat-1 végnapjai szinte mindenkiben, aki részt vett a fejlesztésben, felmerült a „hogyan tovább” kérdése. Az álom természetesen egy nagyobb, több kutatási feladat ellátására alkalmas műhold megalkotása volt. A lehetőségek, ezek közül is döntően pénzügyi vonatkozásban, hamar behatárolták a folytatást. Kisebb lehet, de nagyobb nem.

Nem csak hazai/egyetemi körülmények között jelentett ez problémát. Más egyetemek sem dúskálnak a javakban. Twiggs professzor, érzékelve a gondokat, újabb ötlettel, egy a 10 cm-es kockánál jóval kisebbel, az 5 cm-essel (1PQ, PocketQube) és annak többszörösével állt elő. A legkisebb működő méret 1,5 PQ volt (5 cm × 5 cm × 7,5 cm). A német egyetemi környezetben készült WREN megcélozta az 1PQ méretet. Pályára állt, nem szólalt meg.

Ezek voltak az előzmények, amikor öt évvel ezelőtt megszületett a döntés: fejlesztésünkben célozzuk meg az 1PQ-t. A Masat csapatból hárman maradtunk, majd bekapcsolódtak még villamos és gépész hallgatók. A kitűzött cél alkalmazkodott a mérethez: életben maradni és küldetésként hasznos, környezetvédelmi méréseket végezni.

A végeredmény

Szívós küzdelem után megindult SMOG-1 fejlesztése. Menet közben nőtt a félelem: nagy a kihívás, jó lenne két lépcsőben próbálkozni. Lelkes szponzoraink, beleértve a Műegyetemet is, biztosították a hátteret. Így született meg az előfutár, a SMOG-P. Az időrend is jól alakult: 2019 végén menjen fel SMOG-P, majd 2020 közepén a SMOG-1. A SMOG-P „mondja el”, milyen körülmények vannak az űrben, hogy azok alapján jobban felkészíthessük SMOG-1-et. Az első lépés sikerült. 2019. december 6-án pályára állt a SMOG-P.

A 182 g tömegű SMOG-P (jobbra) és a 333 g tömegű ATL-1 (balra) a start előtt. A SMOG-P lett a világ eddigi legkisebb működő műholdja. (Kép: Alba Orbital)

A világrekord kialakulása

A startra előkészítő, a kidobószerkezetbe történő illesztési próbáknál, majd a végleges beültetésnél láttuk a szomszédokat, a versenytársakat. Köztük az 1PQ méretűeket. Természetesen mindenki mindenkinek sok sikert kívánt. Többszörös startidőhalasztás után pályára kerültünk mindannyian. Idegölő pillanatok voltak, míg Japánból megérkezett a hír: jól vehetők a SMOG-P jelei.

A SMOG-P és ATL-1 jeleinek első vétele Japánból. (Kép: JA0CAW / Twitter)

Amint fölénk ért, mi is meghallottuk, megláttuk a működés jeleit. Néhány pálya megfigyelése után felmerült a kérdés: mit csinálnak a szomszédok? Azóta is hallgatnak, nem adnak életjelet. Vagyis mi lettünk az elsők, világrekorderek ebben a „súlycsoportban”. Twiggs professzor és még sokan gratuláltak. Bizonyítottuk, meg lehet csinálni az 1PQ-t is.

A SMOG-P első jelei a Magyarország fölötti áthaladásakor. (Forrás: BME SMOG-1 projekt / Youtube)

Tíz nappal a start után...

...a SMOG-P jól érzi magát. Valamennyi alrendszere jól működik, kétoldalú telemetria kapcsolat van vele, engedelmeskedik a vezérlésnek, és küldi a mérési eredményeket. A pálya magasságából következően várhatóan 2020 áprilisában lép be a sűrűbb légkörbe, ott ég el. Addig figyeljük a működést, gyűjtjük az adatokat, tapasztalatokat.

Dr. Gschwindt András
a SMOG projekt vezetője

Kapcsolódó cikkek:
GYORSHÍR: Elindult a második és a harmadik magyar műhold
A SMOG-P megelőzheti a SMOG-1-et
Megújult a Műegyetem műholdvezérlő állomása
Kockák az űrben – merre és hogyan tovább?

Kapcsolódó linkek:
SMOG-1 oldal (Facebook)
Újabb műegyetemi siker a zsebműholdak fejlesztésében (BME)