Karácsonyi képeslap

A NASA április közepén tette közzé azt a karácsonykor készült fotót, amelyen a lefényképezett objektumnak csak a helye látszik.

A New Horizons egyike lett annak az öt űrszondának, amelyek már 50 csillagászati egységnél messzebb jutottak a Naptól. (Fantáziarajz: NASA / Johns Hopkins APL / Southwest Research Institute)

A felvételt a Plútó és az Arrokoth felkeresése után a Kuiper-övben a Naprendszerből kifelé tartó New Horizons készítette, méghozzá a Voyager–1-ről, pontosabban annak helyéről. A karácsonyi felvételt azért éppen most tették közzé, mert a New Horizons 2021. április 17-én 12:42 UTC-kor jutott pontosan 50 csillagászati egység (kb. 7,5 milliárd km) távolságra a Naptól. Becslések szerint valamikor a 2040-es években lépheti át a helioszféra határát, és folytathatja útját a két Voyagerhez hasonlóan a csillagközi térben.

A NASA Kuiper-övben járó New Horizons szondája 2020. december 25-én LORRI (Long Range Reconnaissance Imager) kamerájával készítette ezt a felvételt az égboltnak arról a részéről, ahol a Voyager–1, a Naptól legtávolabbi, ember alkotta eszköz jár. A kép készítésekor a Voyager–1 szonda 152 csillagászati egységre (22,9 milliárd km) volt a Naptól a két űrszonda közötti távolság viszont „csak” 18 milliárd km volt. Természetesen maga a Voyager nem látszik a felvételen, csak a kis kör jelzi azt az irányt, ahol látszana, ha nem lenne egybilliószor halványabb a kamerával megörökíthető leghalványabb égitesteknél. A képen látható objektumok többsége csillag, az elmosódottabbak viszont távoli galaxisok. (Kép: NASA / Johns Hopkins APL / Southwest Research Institute)

Eddig csupán négy űrszonda érte el az 50 csillagászati egység távolságot, a két Voyager, valamint a Pioneer–10 és –11. Ilyen messziről a szonda rádiójelei hét óra alatt érik el a Földet. A nevezetes alkalomból a New Horizons lefényképezte az égboltnak azt a résztét, ahol a Voyager–1 látszana, ha nem lenne egybilliószor halványabb az LRRI kamera határfényességénél. Egy további rekordot viszont egyedül is tart a 2006. január 19-én indított New Horizons, nevezetesen 2007. februári, a Jupiter melletti hintamanőverét követően 58 500 km/h sebességre gyorsult, így ez lett a legnagyobb sebességet elérő ember alkotta eszköz. A szoros hintamanővernek köszönhetően közelről figyelhette meg a Jupiter gyűrűit, először készített videofelvételt egy földönkívüli vulkán működéséről – és mintegy három évvel lerövidítette a Plútóig tartó utazását, így 2015 júliusában elérte első és fő úti célját.

Éppen egy évvel ezelőtt még egy különleges, és újabb elsőséget jelentő mérést végeztek a New Horizons kamerájával. 2020. április 23–24-én lefényképezték két közeli csillag (Proxima Centauri és Wolf 359) környezetét. Ugyanazon a napon földi távcsövekkel is megörökítették ugyanezeket a csillagokat. A felvételeket összehasonlítva jól láthatóvá vált a közeli csillagok parallaktikus elmozdulása, vagyis némi túlzással azt is mondhatjuk, hogy a szonda olyan messzire jutott, hogy onnan már a csillagos égi háttér (kicsit) másnak látszik, mint a Földről.

A New Horizons csapat tagjai jelenleg földi óriástávcsövekkel, többek közt a japán Subaru távcsővel (Mauna Kea, Hawaii) keresik a szonda lehetséges következő célpontját (tehát egy olyan Kuiper-objektumot, amelyik viszonylag kis pályamódosítással elérhető). A szonda rendben működik és folyamatosan gyűjti az adatokat a napszélről és a Kuiper-öv fizikai viszonyairól. Idén nyáron szoftverfrissítést küldenek a szondára. A szonda áramforrása a 2030-as évek végéig elég energiát szolgáltat a műszerek (és a rádióadó) működtetéséhez.

Eddig a rajzon látható öt űrszonda távolodott el legalább 50 csillagászati egységre a Naptól – a New Horizons a Plútó 2015. júliusi és az Arrokoth 2019. januári megközelítése után idén áprilisban érte el ezt a távolságot. (Kép: NASA / Johns Hopkins APL / Southwest Research Institute)

Kapcsolódó cikkek:
Arrokoth
Lapított hóember
New Horizons: a menetrend
Felébredt a New Horizons

Kapcsolódó linkek:
Mérföldkőhöz érkezett a New Horizons (NASA)
Parallaxismérés a New Horizons szondával (JHU APL)