Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Mars
Az amerikai Perseverance sikeres leszállásához az Európai Űrügynökség (ESA) is hozzájárult. A bolygó körül keringő Mars Express űrszonda a landolás előtt és alatt megfigyelés alatt tartotta a leszállási területet. Az ESA–Roszkoszmosz ExoMars Trace Gas Orbiter (TGO) pedig közvetlenül a rover Marsra érkezése után közreműködött, mint reléállomás, azaz a rover adatait továbbította a NASA számára.
(Kép: ESA / Roszkoszmosz / CaSSIS; A. Valantinas)
A fenti képet a TGO készítette az amerikai rover leszállási területéről. A négyzetek közepében balról jobbra az ejtőernyő és a hővédő kagyló felső fele, a leszálló („égi daruzó”) rakétás fokozat, a Perseverance marsjáró, valamint a hővédő kagyló alsó fele látható.
A Perseverance landolásának egyébként volt másik európai vonatkozása is. Az Airbus ugyanis két fontos elemmel is hozzájárult a NASA programjához. A MEDA meteorológiai állomást, illetve a nagynyereségű antennarendszert egyaránt az öreg kontinens vezető repülő- és űripari cége készítette. A MEDA (Mars Environment Dynamics Analyser) tulajdonképpen egy szenzoregyüttes, melynek elemeit a rover különböző pontjain helyezték el. Elemei mérik a szél sebességét és irányát, a relatív páratartalmat, a légnyomást, a talaj és levegő hőmérsékletét, valamint a Nap sugárzását. Ezek az értékek nem csak a rover teljes életciklusa alatti időjárás-változások megértése szempontjából fontosak, de kifejezetten kritikusak lesznek az első Mars-helikopter (drón) reptetésekor is. A MEDA egyébként már az Airbus harmadik Marsra juttatott hasonló rendszere! Az amerikai Curiosity rover REMS (Rover Environmental Monitoring Station) műszercsomagja és az InSight Mars-lander TWINS (Temperature and Wind for InSight) műszeregyüttese kövezte ki az utat a Franciaországban épített MEDA-nak.
A Perseverance tudományos adatai a HGAS (High Gain Antenna System) nevű nagynyereségű antennarendszeren keresztül juthatnak el a Földre, és a rover ezen keresztül veheti a soron következő útvonalszakaszra és mérésekre vonatkozó parancsokat, vagy éppen a szoftverfrissítéseket. Az Airbus spanyolországi részlegében kialakított rendszer alapja egy mikrosztrip-antenna, melyet természetesen burkoltak a porvédelem és a megfelelő temperálás miatt. A burkolat egy 30 cm átmérőjű hatszög, mely természetesen a Föld irányába fordítható. Az eszköz 160/500 bit/s-os adási és vételi sebességgel tud működni az amerikai földi követőálláomás-hálózat (DSN, Deep Space Network) 34 m-es antennáit használva, illetve 800/3000 bit/s-os „csúcssebességet” érhet el a DSN legnagyobb (70 m-es) paraboláival. Az antennát és mozgató mechanizmusát természetesen intenzíven tesztelték a Mars szélsőséges (–135 °C / +90 °C) hőmérsékleti viszonyaira. Ez a HGAS egyébként már a második, amelyik eljutott a Marsra, hisz a Curiosity rover ma is működő hasonló rendszerét is az Airbus (Spanyolország) szállította.
Holdak
Február 4-én érkezett a hír, hogy az ESA 650 millió euró értékben egy új szerződést írt alá az Airbus Defence and Spece-szel. A kontraktus értelmében az európai konzorcium három újabb műszaki-hajtómű egységet fog legyártani az – amerikai parancsnoki-visszatérő fülkével rendelkező, és amerikai rakétával a Hold térségébe készülő – Orion űrhajóhoz. A 15 tonna tömegű, az űrhajó számára üzemanyagot, vizet, gázokat, kommunikációt és meghajtást biztosító egységek az ESM-4, -5 és -6 sorszámot kapják, s ennek megfelelően az Artemis-4, -5 és -6 küldetésekben használják fel őket.
Mint emlékezetes az ESM-1 2018 novembere óta már Floridában – és jelenleg már az űrkabinnal összeszerelt állapotban – van. Ez fogja végrehajtani az idei év végén (?) az Artemis-1 Holdat megkerülő, személyzet nélküli repülést. Az első személyzetes Hold körüli repülésre szánt egység (EMS-2) építése eközben befejezéséhez közeledik. Az első (személyzetes) holdraszállásnál felhasználandó modul (EMS-3) integrálása pedig megkezdődött Brémában.
Ugyanezen a napon zajlott legmagasabb szintű ESA–JAXA „virtuális” munkaműhely. (Ahogy arról februári ázsiai összefoglalónkban már beszámoltunk, ezen aláírták a szerződést arról, hogy a japán űrügynökség részt vesz az európai űrügynökség Hera nevű kisbolygóküldetésében.) Az eseményen dr. Kuninaka (a JAXA egyik alelnöke) és Hasinger professzor (az ESA tudományos igazgatója) kézjegyével látta el (képünkön) azt a szerződést, melynek értelmében az ESA beszáll a japán MMX programba. Az MMX (Martian Moon Exploration) a Mars Phobos nevű holdjának eddig soha nem látott részletességű kutatását célozza meg. A 2024. szeptemberi indítási ablakban startoló űreszköz 11 hónappal később landolna a Phoboson, hogy ott egy minirovert helyezzen ki, illetve max. 10 gramm talajmintát gyűjtsön.
Az MMX nagyon komoly nemzetközi együttműködésben valósul meg. A minirovert például a német DLR, az ásványokat és a jeget vizsgáló MacrOmega nevű berendezést a francia CNES, míg a gamma- és neutronsugárzást vizsgáló MEGANE-t az amerikai NASA fejleszti.
Navigáció, távközlés
Február 5-én jelentették Párizsból, hogy egyelőre nem lehet aláírni az EU és az Airbus, illetve az EU és a Thales közötti, 2 × 6 darab Galileo műhold építéséről szóló szerződést! A vesztes OHB SE ugyanis „piaci titkok ellopásával” vádolta meg a nyerteseket, és kérte az EU luxemburgi bíróságát az eredmény megsemmisítésére. A fent említett szerződés a második generációs európai navigációs űreszközök megépítéséről szól. Az EU januári döntése értelmében hat-hat műholdat építhetne az Airbus Defence and Space, illetve a Thales Alenia Space, összesen 1,47 milliárd euró (közel 530 milliárd forint!) értékben.
A Thales Alenia Space és az olasz Telespazio építheti meg a 298 darab (!) Lightspeed alacsony pályás, szélessávú távközlési kisműholdat. A Lightspeed egy kanadai műholdsereg lesz, mely hajók és repülőgépek számára biztosít WiFi-szolgáltatást. A tulajdonos Telesat szerint az 1000 km magas pályát használó rendszer kiépítése 5 milliárd amerikai dollárba fog fájni. Természetesen nem az összes kanadai bankjegy landol Európában! A hasznos teher legfontosabb elemei közé tartozó fázisvezérelt antennákat például a kanadai MDA készíti. Ehhez a québec-i kormányzat mintegy 400 millió kanadai (316 millió amerikai) dollárt invesztál egy új szerelőcsarnok és ezzel együtt 600 kanadai munkahely megteremtésébe. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
GYORSHÍR: Megérkezett a Perseverance
Mars 2020 (2. rész)
Európaiak továbbra is az Orionban
Megépülhet az MMX
Airbus és Thales
Martian Moon Exploration (JAXA)
Egy tanulmány szerint a NASA-nak fokoznia kellene erőfeszítéseit ezen a területen, ha el akar jutni emberekkel a Marsra.
