Mire képes a folyami hordalék? Huszonegy év változásai műholdfelvételeken.
Mire képes a folyami hordalék? Huszonegy év változásai műholdfelvételeken.
Rejtvényünkben két, közel három évtizedes különbséggel készült felvételt helyeztünk egymás mellé. Csak az egyiknek volt köze a Huygens-szondához.
Az Envisat műholdképén az észak-amerikai Nagy-tavak közül hármat láthatunk.
A Hold körül keringő japán Kaguya űrszonda nagyfelbontású kamerája megörökítette egy „napfogyatkozás” fázisait.
A 17. századi csillagász Szaturnusz-leírásai nyomot hagytak a tudományos igényű illusztrációk művészetében.
Az egyetlen európai űrrepülőteret mutatjuk be műholdképen. Innen indul rövidesen az ESA GOCE műholdja is.
Az Ohotszki-tenger jege látványos alakzatot formázott februárban, Japán legészakibb szigetének partjainál.
A Christiaan Huygensről szóló rejtvénysorozatunkat mi mással is zárhatnánk, mint egy olyan kérdéssel, ami a tudósról elnevezett európai űrszondával és a Szaturnusz Titan holdjával kapcsolatos.
A képet az európai Envisat mesterséges hold különböző időpontokban készült radarfelvételeiből állították össze.
Huygens több mint 300 éves rajza és a Hubble-űrtávcső felvétele is az Orion-köd közepét ábrázolja.
Huygenst talán még a Szaturnusznál vagy más bolygóknál is jobban érdekelte az égboltnak egy másik szelete.
Ma már tudjuk: a Titan légköre olyan sűrű, hogy a hold felszínén állva nem láthatnánk a csillagos égboltot és a Szaturnuszt, amely körül az égitest kering.
A tavaly kitört chilei Chaitén-vulkán még mindig aktív, a belőle gomolygó füst űrfelvételeken is jól látszik.
A Hold védelmét célzó 1979-es nemzetközi egyezményt csak néhány állam emelte jogrendjébe, s pont nem azok, amelyektől „féltenünk” kellene az égitestet...
Az USA Colorado államában, a Sziklás-hegységben levő lesiklópályák serege hálás fotótéma volt a Föld körül dolgozó űrhajósok számára.
Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu