Sikerült megörökíteni, ahogy a Földről nézve a két űreszköz elvonul a Nap fényes korongja előtt.

A NASA Terra műholdjának öt percébe került átrepülni a két ciklon fölött, az Atlanti-óceán déli részénél.

A DigitalGlobe WorldView-1 műholdja emelkedés közben kapta lencsevégre az észak-koreai rakétát. Az indítóállást borító füstfelhő is jól látható.

A Perzsa-öbölben kialakított, világtérképet formázó mesterséges szigetvilág az űrfelvételeken is jól látható.

Mire képes a folyami hordalék? Huszonegy év változásai műholdfelvételeken.

Rejtvényünkben két, közel három évtizedes különbséggel készült felvételt helyeztünk egymás mellé. Csak az egyiknek volt köze a Huygens-szondához.

Az Envisat műholdképén az észak-amerikai Nagy-tavak közül hármat láthatunk.

A tenger hőmérséklete nagy hatással van az időjárás és a klíma alakulására.

A műholdak nézőpontjából a „felszín” az, ami a légrétegeken felülről átnézve éppen látható.

A Hold körül keringő japán Kaguya űrszonda nagyfelbontású kamerája megörökítette egy „napfogyatkozás” fázisait.

Az Envisat három időpontban készített radarképeinek kombinálásával a világ egyik legfontosabb vízi útvonala „színesben” látható.

A Francia Polinéziához tartozó Tetiaroa-szigetet a Nemzetközi Űrállomásról készült fényképen láthatjuk.

A Hubble-űrtávcső elkészítette azt a felvételt, amelynek célpontját februárban az internetes szavazók választhatták ki.

Nem csak a minap bemutatott kínai Sárga-folyó, de az észak-amerikai Mississippi is építi deltatorkolatát a Mexikói-öböl „rovására”.

Az egyetlen európai űrrepülőteret mutatjuk be műholdképen. Innen indul rövidesen az ESA GOCE műholdja is.

Az Ohotszki-tenger jege látványos alakzatot formázott februárban, Japán legészakibb szigetének partjainál.

A Christiaan Huygensről szóló rejtvénysorozatunkat mi mással is zárhatnánk, mint egy olyan kérdéssel, ami a tudósról elnevezett európai űrszondával és a Szaturnusz Titan holdjával kapcsolatos.

A képet az európai Envisat mesterséges hold különböző időpontokban készült radarfelvételeiből állították össze.

Huygens több mint 300 éves rajza és a Hubble-űrtávcső felvétele is az Orion-köd közepét ábrázolja.

Huygenst talán még a Szaturnusznál vagy más bolygóknál is jobban érdekelte az égboltnak egy másik szelete.