Ma már tudjuk: a Titan légköre olyan sűrű, hogy a hold felszínén állva nem láthatnánk a csillagos égboltot és a Szaturnuszt, amely körül az égitest kering.

A tavaly kitört chilei Chaitén-vulkán még mindig aktív, a belőle gomolygó füst űrfelvételeken is jól látszik.

A Hold védelmét célzó 1979-es nemzetközi egyezményt csak néhány állam emelte jogrendjébe, s pont nem azok, amelyektől „féltenünk” kellene az égitestet...

Az USA Colorado államában, a Sziklás-hegységben levő lesiklópályák serege hálás fotótéma volt a Föld körül dolgozó űrhajósok számára.

A Földön a növények és állatok számára a legfontosabb édesvízforrás az esőzés, ami így alapvető az élet fenntartása szempontjából.

Jó fényvisszaverő képessége miatt a hó fontos szerepet játszik a klíma szabályozásában is.

Van-e a Jupiter Europa nevű holdján felszín alatti óceán? Ha igen, lehet-e ott valamilyen élet?

A líbiai fővárosról és környékéről 1976-ban és 2002-ben készült műholdfelvételek alapján jól látható, mennyivel nőtt a beépített terület.

A SETI-kutatások egyik híres eszköze az arecibói rádióteleszkóp, amellyel kapcsolatban mostani kérdésünket feltesszük. A helyesen válaszolók egyike ismét egy Typotex-könyvet nyerhet.

A tudományág egyik jelentős kutatási támája a neutrínók asztrofizikai jelentőségének vizsgálata. Ebben Marx György is maradandó eredményeket ért el.

A 17. századi csillagász Szaturnusz-leírásai nyomot hagytak a tudományos igényű illusztrációk művészetében.

A globális növényborítás folyamatos műholdas megfigyelése lehetővé teszi a környezeti változások és az emberi tevékenység megfigyelését is.

Onnan kapjuk az esőt és a havat, de a Föld energia-háztartásának szabályozása szempontjából is igen fontos a felhőzet.

Újév napján hó borította a közel-keleti ország területének legnagyobb részét.

Ki védi meg például a Holdat a modern kori gyarmatosítás hatásaitól?

Az amerikai és európai űrügynökségek arra készülnek, hogy 2020 körül közösen küldenek űrszondákat a Jupiter holdjainak kutatására.

Új sorozatot indítunk, amelynek egyes részeiben a Földet más-más műholdas „szemüvegeken” keresztül mutatjuk be. Az első részben bolygónk éjszakai fényeit pillanthatjuk meg.

A Föld legnagyobb rádiótávcsövét ábrázoló postabélyeget 2000-ben az Amerikai Egyesült Államokban adták ki. A cikkből kiderül, ki nyerte a helyes megfejtésért a Typotex jutalomkönyvét.

A Cassini infravörös felvételein látható kiterjedt fényjelenség pontos okát még nem tudják.

A NASA modern eljárással feljavítja a Lunar Orbiter-1 űrszonda által 42 évvel ezelőtt készített felvételeket.