Ki védi meg például a Holdat a modern kori gyarmatosítás hatásaitól?

Az amerikai és európai űrügynökségek arra készülnek, hogy 2020 körül közösen küldenek űrszondákat a Jupiter holdjainak kutatására.

Új sorozatot indítunk, amelynek egyes részeiben a Földet más-más műholdas „szemüvegeken” keresztül mutatjuk be. Az első részben bolygónk éjszakai fényeit pillanthatjuk meg.

A Föld legnagyobb rádiótávcsövét ábrázoló postabélyeget 2000-ben az Amerikai Egyesült Államokban adták ki. A cikkből kiderül, ki nyerte a helyes megfejtésért a Typotex jutalomkönyvét.

A Cassini infravörös felvételein látható kiterjedt fényjelenség pontos okát még nem tudják.

A NASA modern eljárással feljavítja a Lunar Orbiter-1 űrszonda által 42 évvel ezelőtt készített felvételeket.

Giuseppe Occhialini olasz fizikusról az 1996 és 2003 közt repült olasz-holland BeppoSAX röntgencsillagászati műholdat nevezték el.

A pion bomlása, emulziós lemezek, olasz káromkodások – és egy újabb rejtvénykérdés a Typotex Kiadó ajándékkönyvéért.

A rendkívül száraz éghajlatú vidék kevés természeti kincsének egyike a foszfát. Bányászata űrfelvételeken is jól látható nyomokat hagy.

A teljes földkorongot látta felkelni a Kaguya űrszonda a Hold horizontja fölött.

Jó fényvisszaverő képessége miatt a hó fontos szerepet játszik a klíma szabályozásában is.

Van-e a Jupiter Europa nevű holdján felszín alatti óceán? Ha igen, lehet-e ott valamilyen élet?

A líbiai fővárosról és környékéről 1976-ban és 2002-ben készült műholdfelvételek alapján jól látható, mennyivel nőtt a beépített terület.

A SETI-kutatások egyik híres eszköze az arecibói rádióteleszkóp, amellyel kapcsolatban mostani kérdésünket feltesszük. A helyesen válaszolók egyike ismét egy Typotex-könyvet nyerhet.

A tudományág egyik jelentős kutatási támája a neutrínók asztrofizikai jelentőségének vizsgálata. Ebben Marx György is maradandó eredményeket ért el.

A részecskefizika számára a kezdeti univerzum nem volt egyéb, mint egy költségvetési megszorítások nélkül üzemelő gyorsító.

Ha minden a tervek szerint alakul, 2009 az orosz tudományos űrkutatás „nagy visszatérésének” az éve lehet.

Idén ötven éves a NASA. Egy asztrofotósnak sikerült a történetnek majdnem a „legelejét”, és a legfrissebb fejleményeket is együtt rögzíteni.

A tehetetlen tömeg és a gravitációs tömeg egyenértékűségével kapcsolatban Isaac Newton és Eötvös Loránd nevére voltunk kíváncsiak. Megtudhatjuk, hogy ki nyerte a Typotex ajándékkönyvét.

2008. október 7-én 02:46 UTC-kor a 3 m átmérőjű, 2008 TC3 nevű kisbolygó a Föld légterébe lépett Szudán felett.