A Christiaan Huygensről szóló rejtvénysorozatunkat mi mással is zárhatnánk, mint egy olyan kérdéssel, ami a tudósról elnevezett európai űrszondával és a Szaturnusz Titan holdjával kapcsolatos.

A képet az európai Envisat mesterséges hold különböző időpontokban készült radarfelvételeiből állították össze.

Huygens több mint 300 éves rajza és a Hubble-űrtávcső felvétele is az Orion-köd közepét ábrázolja.

Huygenst talán még a Szaturnusznál vagy más bolygóknál is jobban érdekelte az égboltnak egy másik szelete.

Ma már tudjuk: a Titan légköre olyan sűrű, hogy a hold felszínén állva nem láthatnánk a csillagos égboltot és a Szaturnuszt, amely körül az égitest kering.

A tavaly kitört chilei Chaitén-vulkán még mindig aktív, a belőle gomolygó füst űrfelvételeken is jól látszik.

A Hold védelmét célzó 1979-es nemzetközi egyezményt csak néhány állam emelte jogrendjébe, s pont nem azok, amelyektől „féltenünk” kellene az égitestet...

Az USA Colorado államában, a Sziklás-hegységben levő lesiklópályák serege hálás fotótéma volt a Föld körül dolgozó űrhajósok számára.

A Földön a növények és állatok számára a legfontosabb édesvízforrás az esőzés, ami így alapvető az élet fenntartása szempontjából.

Jó fényvisszaverő képessége miatt a hó fontos szerepet játszik a klíma szabályozásában is.

A tenger hőmérséklete nagy hatással van az időjárás és a klíma alakulására.

A műholdak nézőpontjából a „felszín” az, ami a légrétegeken felülről átnézve éppen látható.

A Hold körül keringő japán Kaguya űrszonda nagyfelbontású kamerája megörökítette egy „napfogyatkozás” fázisait.

Apró szilárd szemcsék vagy folyadékcseppek a levegőben – ha sok van belőlük, a Föld körüli pályáról is detektálhatók.

A 17. századi csillagász Szaturnusz-leírásai nyomot hagytak a tudományos igényű illusztrációk művészetében.

A globális növényborítás folyamatos műholdas megfigyelése lehetővé teszi a környezeti változások és az emberi tevékenység megfigyelését is.

Onnan kapjuk az esőt és a havat, de a Föld energia-háztartásának szabályozása szempontjából is igen fontos a felhőzet.

Újév napján hó borította a közel-keleti ország területének legnagyobb részét.

Ki védi meg például a Holdat a modern kori gyarmatosítás hatásaitól?

Az amerikai és európai űrügynökségek arra készülnek, hogy 2020 körül közösen küldenek űrszondákat a Jupiter holdjainak kutatására.