Mire képes a folyami hordalék? Huszonegy év változásai műholdfelvételeken.
A Sárga-folyó (Huang He, Huangho) – a világ hetedik, Kína második leghosszabb folyója – Tibet keleti részétől a Pohaj-tengerig összesen 5475 km hosszan kanyarog. Útközben olyan sok hordalékot szed össze, hogy kiérdemli a Föld leghordalékosabb folyama címet. A víz jellegzetes sárga színét is a hordalékban megtalálható ásványi szemcsék adják.
A vízben szállított anyag a meder és a torkolat alakításából is kiveszi a részét. Az alább bemutatott, bő két évtized időkülönbséggel készült műholdképeken megdöbbentő a változás.
(Képek: NASA / J. Allen / USGS)
A felső kép 1979. május 27-én készült az amerikai Landsat-3 műhold adataiból. Az alsó képhez a a Landsat-7 ETM Plus (Enhanced Thematic Mapper Plus) berendezésével 2000. május 2-án kapott adatokat dolgozták fel. A több különböző hullámhosszon készített felvételek kombinálásával kialakított hamis színezésű képeken a növényzetet piros, a vízfelületeket kék, a kopár felszínt sárgásbarna szín jelzi. A hordalék a part menti tengervizet is elszínezi.
A 2000-es képen látható, hogy némileg megnövekedett a beépített területek aránya a növényzettel borított területhez képest. (Középen fent például feltűnő egy nagy, téglalap alakú mesterséges vízfelület.) Az igazán szembeszökő változás azonban a tengerpart vonalában következett be! A folyamatosan ideszállított és lerakott hordalék hatására a folyó deltatorkolata egy hatalmas „kampóval” megnövekedett. A két kép készítése közt eltelt idő alatt több száz négyzetkilométerrel nőtt itt Kína szárazföldi területe.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Gangesz-delta az űrből
Vizes élőhelyek a Mississippi torkolatánál
A természet műalkotásai az űrből nézve
A természet műalkotásai az űrből nézve (4)
A Sárga-folyó deltája műholdképeken (NASA EO)
Az egyetlen európai űrrepülőteret mutatjuk be műholdképen. Innen indul rövidesen az ESA GOCE műholdja is.
