Huygenst talán még a Szaturnusznál vagy más bolygóknál is jobban érdekelte az égboltnak egy másik szelete.
Így indul Vincent Icke Christiaan Huygens. Jövő a múltban című könyvének utolsó fejezete, amely aztán egy 1694-es (a Huygens halála előtti évben végzett) csillagászati megfigyelést és az abból született rajzot mutatja be.
„Huygens 1694. február 4-én készített tollrajza nagyszerű megfigyelés az égboltnak erről a területéről, melynek körülményeit csak találgatni tudom: tíz centiméter átmérőjű lencsés távcső, a szabad ég alatt egy februári éjjelen, amikor a lúdtollban megfagy a tinta. Hasonlítsák össze ezt és a következő ábrát, egy a Hubble-űrteleszkóppal az égboltnak ugyanarról a területéről készült felvételekből összeállított mozaikot. A körülmények ismertek: másfél méteres (*) tükörátmérőjű távcső, amely a Föld körül kering, elektronikusan rögzíti és földi számítógépekbe továbbítja az adatokat. Gáz- és porfelhőket látunk, melyeket bevilágít a központi négy csillag.”
(*) A Hubble-űrtávcső tükörátmérője helyesen 2,4 m.
Huygens tollrajzának részlete elforgatva, és a Hubble-űrtávcső felvételére másolva.
Rejtvényfejtőinktől azt kérdezzük, hogy mi a neve annak a nevezetes égi objektumnak, amely Huygens rajzán és a Hubble-űrtávcső három évszázaddal később készült felvételén is látható. A megfejtéseket a cikk alján látható űrlap kitöltésével kérjük beküldeni. A válaszok beérkezésének határideje 2009. február 20. (péntek) éjfél. A helyes megfejtők között a Typotex Kiadó jóvoltából Vincent Icke Christiaan Huygens. Jövő a múltban című kötetének egy példányát sorsoljuk ki.
Apró szilárd szemcsék vagy folyadékcseppek a levegőben – ha sok van belőlük, a Föld körüli pályáról is detektálhatók.
