Bár a James Webb-űrtávcső fő feladatai a korai Világegyetem galaxisainak és az exobolygóknak a vizsgálata, a távcső időről időre a Naprendszer égitestjeire is rápillant.
Több mint egy héttel a félsikerű sima holdi leszállás után a japán űrszonda napelemei elkezdtek energiát termelni. Még maradt egy-két nap a hasznos munkára.
A japán SLIM leszállószonda január 19-én érte el az égitest felszínét. Az amerikai Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) öt nappal később készített képet a helyszíntől.
Többségben vannak a „zavarosban halászók”, de a radarműholdak elől nem bújhatnak el. Meglepő eredmények a Sentinel-1 adatok és a gépi tanulási módszerek házasságából.
Legutóbbi repülése közben megszakadt a kapcsolat az eredeti feladatát már sokszorosan túlteljesítő Ingenuity és a Perseverance marsjáró között, de két nap elteltével újra sikerült a kommunikáció.
Miközben az Artemis-program első emberes holdraszállásának időpontja egyre csúszik, a NASA által űrhajófejlesztéssel megbízott két cég elkezd dolgozni a teherszállító változatokon.
A japán űrszonda leszállt a Holdra, de napelemei nem tudtak energiát termelni. Az irányítók lekapcsolták ugyan, de még él bennük a remény a „feltámadásra”.