A KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi Kutatócsoportja 2001 óta vesz részt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) folyó kozmikus sugárzás vizsgálatokban.
Ahogy egyre nagyobb problémát okoz a „szemetelés” a Föld körüli pályán, úgy merülnek fel ötletek az űrszemét eltakarítására is – egyelőre kevés realitással.
A cikkben a fizikai értelemben vett kaotikus rendszerek néhány tulajdonságát mutatjuk be, majd megvizsgáljuk, hogy teljesülhetnek-e ezek Föld körüli térségünkre is.
Az 1000 méter magas Chaitén-vulkán évezredek óta először vált aktívvá május 2-án. Az Envisat űrfelvételén hosszú hamu- és füstfelhő kígyózik kelet felé.
Műholdas érzékelők adatainak kombinálásával sok mindent megtudhatunk arról, hogy a mikroszkopikus tengeri növények mennyi szén-dioxidot nyelnek el a légkörből.
Nem először, és bizonyára nem is utoljára adatik meg a lehetőség, hogy a Hold körül keringjünk – még ha csak „névlegesen” is. Most az amerikai Lunar Reconnaissance Orbiterre lehet jelentkezni.
Napjaink környezeti változásainak nagyobb részét az emberi tevékenység határozza meg, a természet erejéből bekövetkező változások (pl. erdőtüzek, árvizek, aszály) pedig jelentősen befolyásolhatják az ember életminőségét, meghatározzák feladatait.
Az MTV Az Este című műsora április 30-án lényegében egyenlőségjelet tett a SETI meg az ufológia közé. Nagyjából mintha az asztronómiát kevernék össze az asztrológiával.
Hamarosan indul egy űreszköz, amely tovább finomítja majd a mikrohullámú háttérsugárzásról eddig szerzett ismereteinket. Rejtvényünk megfejtői közül ismét valaki megnyerheti a Typotex Kiadó könyvét.
Április vége, május első fele a repce virágzásának ideje. Amint azt a méhészek és a műholdképek elemzői jól tudják, a repcetáblák rikító sárga színe elüt minden más tavaszi növényétől.
1983-ban a szovjet Prognoz-9 műhold szállította a világűrbe a Relikt-1 kísérletet, amellyel az ősrobbanás maradványsugárzását kutatták. Akik ezt megfejtették, mind megérdemelnék az ajándékkönyvet, de sajnos csak egy nyertest sorsolhattunk ki.
A Nemzetközi Űrállomásra (ISS) magyar részvétellel készül egy plazmahullámmérő rendszer, orosz nevén Obsztanovka. A KFKI RMKI készíti a tizenegy érzékelőt tartalmazó, három számítógépből álló vezérlő és adatgyűjtő rendszert, az ELTE űrkutató csoportja pedig a SAS3 hullámmérő detektort.