Legalábbis annál, mint amennyire korábban számítottak. Erre a következtetésre jutottak az amerikai WISE infravörös űrtávcső adatait elemző kutatók. A legnagyobbakból alig ezer lehet.
Szeptember 15-17. között Athénben rendezték a Nemzetközi Űrtechnológiai Konferenciát (ICST), amelyen a résztvevők az űrtudományok és az űrtechnológia változatos témaköreiben ismertették legújabb kutatási és fejlesztési eredményeiket.
Alig múlt el az ijedelem az amerikai UARS műhold darabjainak lezuhanásával kapcsolatban, egy hónap múlva jöhet a következő: a német-amerikai ROSAT röntgencsillagászati hold.
A csődvédelembe menekült, majd megújult vállalkozás 2009 áprilisa óta most először használta tengeri indítóállását. Az Eutelsat Atlantic Bird-7 jelű távközlési holdját bocsátották fel.
Most, hogy különösebb károkozás nélkül földet értek az amerikai UARS műholdnak a légkörben el nem égett darabjai, felidézzük a legemlékezetesebb hasonló eseteket az űrkorszak elmúlt 54 évéből.
Eddig szigorúan titkolt „múlt századi” kémműholdakat mutattak be a minap Amerikában. A kémkedés e módszere persze most is él, de az akkori csúcstechnológia mai szemmel már igen ósdinak tűnik.
Az idei évben ezúttal Fokváros ad otthont a világ legnagyobb űrkutatási konferenciájának. A jövő héten több mint kétezer szakember fog találkozni a dél-afrikai rendezvényen.
A BEXUS-12 ballon felbocsátására – fedélzetén a magyar CoCoRAD kísérlettel – várhatóan a napokban kerül sor az észak-svédországi Esrange Űrközpontból, Kiruna közeléből.
Az utóbbi napokban megkülönböztetett „médiafigyelem” kísérte a kiszolgált amerikai távérzékelő műhold irányítatlan belépését a légkörbe. A dolog megtörtént, s ahogy várható volt, nem lett belőle semmi baj.
Csak semmi pánik! Továbbra sincs ok különösebb aggodalomra. Az üzemen kívüli UARS távérzékelő hold darabjai a legújabb számítások szerint szeptember 23-a környékén érhetik el a földfelszínt.