Az ESA TV élőben közvetíti a Mars Express hétfői startját. A műholdas adás szabadon fogható az ASTRA műholdrendszerről.

A képviselőház után múlt hét pénteken (május 23-án) a német parlament felsőháza, a Bundesrat is jóváhagyta, hogy szeptember elsejével díjat fizettessenek a német autópályákat használó nehéz teherszállító járművek üzemeltetőivel. Cikkünkből kiderül, hogy a végrehajtásban miképp kapnak szerepet a GPS, illetve a Galileo műholdas helymeghatározó rendszerek

2003. május 31-én délelőtt tartotta a Magyar Asztronautikai Társaság a Száz éves a repülés és az űrrepülés című ifjúsági pályázatának ünnepélyes eredményhirdetését a Közlekedési Múzeumban.

Befejeződött a „Száz éves a repülés és az űrrepülés” című ifjúsági esszépályázatunk értékelése. Az eredményhirdetés időpontja: 2003. május 31-e (szombat) 10.00 óra

A jelenséget csak megfelelő védőszemüveggel szabad megnézni! Szombaton napfelkeltekor részleges napfogyatkozás figyelhető meg hazánkból. Ekkor a Hold - maximálisan mintegy 80%-ban - eltakarja előlünk a Napot.

Kínában sikeresen elindították és pályára állították az ország navigációs és helymeghatározási rendszerének harmadik műholdját.

2003. május 14-én, 76 éves korában elhunyt Tófalvi Gyula Kossuth díjas mérnök, a műszaki tudományok doktora, c. egyetemi tanár, aki 1992 és 1997 között a Magyar Űrkutatási Iroda első igazgatójaként elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar űrkutatás új szervezetének megalapításában és vezetésében. Temetésére május 23-án került sor.

Kis gömbölyű vízcsepp ül egy növény levelén, közepén egy mozdulatlan buborék. Ez is csak a világűrben történhet meg...

A NASA két új Mars-autóját (MER-1 és MER-2) csak júniusban fogják elindítani, ugyanis bizonyos műszaki problémákat még el kellett hárítani.

Az eredetileg az 1970-es években, az űrhajósoknak a startkor elszenvedett terhelése enyhítésére kifejlesztett anyag mára már cipőbetétként (is) szolgál.

Amennyiben minden a tervek szerint alakul, akkor ebben a hónapban valóságos ármádia indul a Vörös Bolygó felé. A sorban az első az európai Mars Express és Beagle-2 duó - indításuk hérfőn várható. Ha szerencsénk lesz, akkor jövőre (amikor az eszközök a Marshoz érkeznek), már a szakemberek is úgy mosolyoghatnak, mint a Marson a közelmúltban ismét megörökített arcocska!

Négy hónappal azután, hogy a Columbia űrrepülőgép Texas fölött megsemmisült, még mindig tart a vizsgálat, hogy mi okozhatta a tragédiát. A tervek szerint már csak néhány kísérlet végrehajtása van hátra, ezután a vizgálóbizottság visszavonul, hogy újabb két hónap múlva nyilvánosságra hozza a várhatóan több száz oldalas jelentését. Most áttekintést adunk az elmúlt időszak eseményeiről.

Sorozatunk e részében röviden bemutatjuk, hogy egy páratlan kutatási lehetőség a nyolcvanas években még mennyire nem tudta összefogni a nagyhatalmakat. Minden, űrkutatásban akkor „számító” ország külön-külön készített űrszondát egy égitest felderítésére.

Megszületett a végleges döntés: a Rosetta várhatóan 2004 februárjában indulhat útnak. Új célpontja a Csurjumov-Geraszimenko, hordozóeszköze pedig az Ariane 5 kismértékben módosított változata lesz.

A tengerjáró hajókat kívülről gyakran újra kell festeni. A régi festékréteg eltávolítása során jelentős mennyiségű, környezetszennyező por keletkezik. Az eredetileg az ember nélküli űrprogramokhoz, például a Mars kutatásához kifejlesztett robottechnika alkalmazása itt is segít.

Hosszú ideje futó sorozatunk mostani részében az ŰRVILÁG Olvasói az európai űrszondákkal - Naprendszerünk kutatóival - ismerkedhetnek meg.

Ma 45 éves Thomas Reiter német űrhajós, aki 1995-96-ban a Mir fedélzetén használta a Pille sugárdózismérőt. Születésnapja alkalmából - kissé rendhagyó módon - interjút adott az Űrvilágnak.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A sorozat jelen részben a tudományos célú mesterséges holdakról ejtünk szót.

Hamarosan megkezdődik Európa egyik legnagyobb űrbeli vállalkozása. Egy egyedülálló nemzetközi összefogás végeredményeként, több mint húsz európai cég bevonásával elkészült, és nemsokára útjára indul a Mars Express.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói.