Bár az elmúlt négy és fél évtized az űrteljesítményektől volt hangos világszerte, ma az űrkutatás holtpontjáról beszélhetünk. Ezt látszik alátámasztani egy minap végzett közvéleménykutatás, melyet a vezető (űr)hatalom polgárai között készített egy houstoni újság és amelynek igen vegyes konklúziói vannak.

A NASA hivatalosan is bejelentette a Nemzetközi Űrállomás nyolcadik legénységének összetételét. Az új személyzet - hasonlóan a jelenleg fent lévő hetedik csapathoz - kéttagú lesz. Velük együtt európai űrhajós is érkezik az ISS-re, aki azonban hazatér a jelenleg fent tartózkodó duóval.

Sikeresen végrehajtotta a tervezett pályamódosító manővert a Mars felé tartó űrszonda-páros második tagja is.

Július második hetében zajlott le az a teszt-sorozat, melynek eredményeit az ESA 17-én sajtótájékoztatón foglalta össze. Eszerint a Mars Express és a Beagle-2 leszállószonda rendben működik. A szakemberek azt is megmutatták, hogy a Mars Express milyennek látta bolygónkat.

Az antenna pozíciójának hibája miatt félő volt, hogy június 27-től elsötétülnek a SOHO képei, s 19 napig nélkülöznünk kell a Napot figyelő „űrszem” adatait. Úgy tűnik azonban, hogy sikerülhet minimalizálni az adatveszteséget, sőt az ESA mai közleménye szerint a probléma hosszú távon jóval kisebb lesz mint azt korábban gondolták. A mostani közlemény jó alkalom arra, hogy (egy kétrészes cikksorozatban) megismerkedjünk ezzel a nem mindennapi űreszközzel.

Az Európai Csillagászati Társaság (EAS) idei kongresszusát augusztus 25-30 között tartja Budapesten. Az egy hetes esemény során tizenegy szimpóziumon mintegy négyszáz hazai, európai és tengeren túli csillagász vesz részt, s részben űrkutatási eredményeket is ismertetnek majd.

A program az eredeti tervekhez képest további két repüléssel bővült. Michael Foale-t David Wolf, őt pedig Andy Thomas váltotta a Mir fedélzetén. Az utolsó Shuttle-Mir összekapcsolódásnak pedig résztvevője lett a szovjet-orosz űrhajózás egyik nagy alakja, Valerij Rjumin is.

A legújabb szenzációs exobolygó-felfedezés egy 90 fényévre lévő bolygórendszerről árulkodik, amelyben Jupiterünkhöz hasonló gázóriás kering Napunkhoz hasonló központi csillaga körül.

Egy leszállási próba végén megsérült a tervezett Hope-X űrrepülőgép modellje. Az embert nem szállító űrrepülőgép Svédországban zuhant le.

Európa első Mars-szondája egy hónappal az indítása után energiaellátási gondokkal küzd. Emiatt valószínűsíthető, hogy a Mars körüli pályára állás után korlátozni kell a fedélzeti műszereinek működését.

Újabb fontos mérföldkövéhez érkezett az ESA és az EU közös Galileo űrnavigációs programja. Az ESA július 11-én aláírta az első két kísérleti mesterséges hold megépítéséről szóló szerződést.

Mindössze 8 év telt el az első Naprendszeren kívüli bolygó felfedezése óta és a bolygóval rendelkező csillagok száma azóta meredeken emelkedik. A kutatás most újabb lendületet vehet egy új felfedezés révén.

Mint pár napja olvashattuk, a Mars Express és a Beagle-2 – köszönik szépen – rendben működnek. A lezárult teszt-sorozat jó ok arra, hogy kicsit közelebbről is megismerkedjünk kontinensünk első mars-szondájával.

Cikksorozatunk előző részében bemutattuk, hogy miképp sikerült megmenteni a SOHO-t. Mostani – befejező – cikkünkből kiderül, hogy ez miért is volt annyira fontos oly sok szakember – sőt nem csak szakember – számára.

A NASA iker-marsszondái egyelőre rendben működnek. Az elsőként indított Spirit július 10-én (egy hónappal a start után) már 82,6 millió, míg az Opportunity ugyanazon a napon (három nappal indítása után) 6,6 millió kilométert tett meg. Az előbbi szonda múlt hónap 20-án sikeresen végrehajtotta első pályamodosítását, testvére ezt pénteken kisérli meg...

Az amatőr (és nem amatőr) csillagászok sóvárogva várják a Mars augusztusi fellépését: a vörös bolygó az ember írott történelme alatt az idei nyár végén kerül keringése során legközelebb a Földhöz, így várhatóan sohasem látott részletességgel tárja fel felszíni részleteit a távcsövek tulajdonosainak. De a sóvár csillagászok lehet, hogy hoppon maradnak.

A 2003. évi Mars-indítási ablakban indítani tervezett utolsó Mars-szonda is elhagyta Földünket. Kedden hajnalban sikeresen Mars felé vezető pályára állt a NASA Opportunity névre keresztelt második marsjárója is.

Miközben a NASA MER-A űrszondája problémamentesen halad a vörös bolygó felé, Opportunity (Lehetőség) névre keresztelt ikertestvérének indulási időpontját ismét módosították: legkorábban 2003. július 6-án, vasárnap eredhet a Szellemiség nyomába.

A NASA és az RKA eredetileg hét Shuttle-Mir összekapcsolódást, és öt hosszú idejű amerikai űrrepülést tervezett végrehajtani a program keretében. Sorozatunk mostani részében szót ejtünk a harmadik, negyedik, és ötödik amerikai Mir-lakóról, valamint bemutatjuk, milyen problémákat kellett elhárítani a legénységeknek 1997-ben.

Hét nappal a Columbia utolsó felbocsátása után a legénység parancsnoka és az űrrepülőgép pilótája e-mail-ben kapott tájékoztatást a start során történt eseményről. A levélben figyelmeztették őket, hogy az egyik sajtótájékoztatón készüljenek fel egy olyan kérdésre, amely a start során levált szigetelőhab-darabot említi.