Az amerikai Kepler-űrtávcső legújabb bolygófelfedezettje csak alig két és félszer akkora sugarú, mint a Föld, és a Naphoz hasonló csillag körül kering.
Még oda sem ért a frissen indított Curiosity a Marshoz, máris olvasni olyan amerikai véleményeket, hogy a mostani program nem valami még nagyobbnak a kezdete, hanem inkább a bolygó aktív kutatásának a vége lesz. Szükség lehet orosz segítségre is.
A 2,5 milliárd dolláros amerikai Mars-program keretében a Curiosity, minden idők legtöbbet „tudó” marsjárója indult a vörös bolygó felé. Ha minden jól megy, nyolc és fél hónap múlva száll le a Gale-kráter belsejében.
A Cassini-űrszondán repülő radarberendezést eredetileg a Titan sűrű felhőzete alatti felszín tanulmányozása céljából építették. Most először az Enceladust is vizsgálta.
A Beidou navigációs műholdrendszer legújabb tagjának felbocsátásával tavaly után idén ismét megdőlt az éves űrindítási rekord Kínában. Sőt két további start még várható decemberre.
Érdemes egy új rövidítést megtanulnunk: VIIRS. Ez a nemrég felbocsátott NPP földmegfigyelő hold legnagyobb fedélzeti berendezése, amelynek nemrég hozták nyilvánosságra az első felvételét.
A Curiosity rovert szállító űrszonda már nem járhat úgy, mint az orosz Fobosz-Grunt, hiszen a Centaur rakéta-végfokozat második begyújtásával kiszabadult a Föld gravitációs terének fogságából.
A hét elején a japán Akatsuki szondával befejezték azt a fontos hármas manőversorozatot, amelynek révén az űreszköz 2015-ben ismét a Vénusz közelébe juthat.
Ez az ESA ausztráliai követőállomásán sikerült, bár telemetriai adatokhoz nem jutottak. De legalább életjelet adott magáról a Fobosz-Grunt – most először, mióta alacsony Föld körüli pályán ragadt ahelyett, hogy már a Mars felé tartana.