A szombat reggel saját hordozórakétával pályára állt legújabb japán távérzékelő műhold társaságában három mikroműhold is utazott. Ebben a cikkben a két japán és az ausztrál potyautast mutatjuk be.

A héten mutatták be az augusztus végén indított legújabb európai meteorológiai műhold első felvételét. A színes kompozit felvétel a felhőrendszerek drámai szerkezetét láttatja. Az MSG-1 felvételének érdekessége, hogy szinte napra pontosan 25 évvel az első európai meteorológiai műhold - a Meteosat-1 - indítása után készült, hisz a Meteosat-1 1977. november 23-án került pályára.

A már többször sikeresen használt Ariane 5 óriásrakéta egy újabb, és a korábbiaknál jóval erősebb változatát indították szerda éjjel a Kourou Űrközpontból. Az új Ariane 5 ESC-A jelű rakéta első repülése egészen 120 km-es magasságig rendben haladt. A balul sikerült repülés során elveszett az európai Eutelsat szervezet Hotbird 7 távközlési, és a francia űrügynökség Stentor nevű kisérleti kommunikációs műholdja.

A NASA Chandra röntgencsillagászati mesterséges holdjával újabb különleges felfedezést tettek. Először találtak olyan galaxist, amelyről bebizonyosodott, hogy nem egy, hanem mindjárt kettő nagy tömegű fekete lyukat tartalmaz.

December első hetében befejezte szolgálatszerű működétés az egyik első olyan európai távközlési műhold, amely egész kontinensünket képes volt ellátni. Az Eutelsat I-F4 még mint ECS-4 (European Communications Satellites - Európai Távközlési Műholdak) került pályára 1987-ben. Utoljára 2002 december 1.-én kapott parancsot az irányítóktól.

Ma már képesek vagyunk legértékesebb műholdjainkkal, vagy a Nemzetközi Űrállomással akkor is kapcsolatot tartani, amikor azokat a földi követőállomások nem látják. Ezt egy speciális műholdrendszer - a TDRSS - teszi lehetővé. A rendszer legújabb tagja ezen a héten került keringési pályára.

Miközben jó esély van arra, hogy egy orosz vetélkedő győztese jövőre a világűrbe jut, amerikai cégek súlytalansági parabolarepüléseket ajánlanak az érdeklődőknek.

2003 januárjában startol a Cape Canaveral Űrkikötőből (Kennedy Űrközpont, Florida) az Orbital Sciences űripari vállalat Pegasus XL rakétáján a NASA SORCE (Solar Radiation and Climate Experiment) űrszondája. Feladata a Napból érkező elektromágneses sugárzásban felfedezhető apró ingadozások vizsgálata, mérési tartománya a spektrum csaknem 95%-át fedi le.

A héten a brazil és a kínai kormány együttműködési nyilatkozatot írt alá. Ennek értelmében a két ország két újabb földmegfigyelő holdat épít.

Ausztrália nem mondható űrkutatási nagyhatalomnak, hiszen nem küldött űrszondát egyik égitesthez sem, tudományos programjait főként nemzetközi együttműködésben folytatja. Az első ausztrál műhold felbocsátásának 35. évfordulója azonban mégiscsak a kontinensnyi ország űrkutatására irányítja a figyelmet.

Szombatra virradó éjszaka saját hordozórakétával pályára állt Japán legújabb nehéz távérzékelő műholdja. Az ADEOS-2 ma az egyik legnagyobb ilyen rendeltetésű űreszköz a Föld körüli pályán, egyben a valaha saját rakétával indított legnehezebb japán űreszköz. Az ADEOS-2 mellett egyébként három potyautas is helyet foglalt: két japán és egy ausztrál mikro-műhold. Ebben a cikkben az ADEOS-2 holdat és a H-IIA rakétát ismertetjük.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Tanácsának ülése december 11-én úgy döntött, hogy 2003. július 1-jétől Jean-Jacques Dordain lesz az ESA új főigazgatója. A kinevezés négy éves időtartamra szól. Az ESA jelenlegi főigazgatója az olasz Antonio Rodotá, akinek jövő nyáron jár le a mandátuma.

Nem sikerült magasabb pályára állítani a hordozórakéta hibájából immár egy hete alacsony pályán ragadt ASTRA 1K-t. Ennek eredményeként a nagyméretű műhold annyira lefékeződött, hogy hajnalban a Csendes-óceánba zuhant.

Az eredeti tervekhez képest ugyan több napos csúszással, de mindenképpen eredményesnek mondható útról tért vissza az amerikai űrrepülőgép-flotta legfiatalabb tagja.

Nem a NASA az egyetlen olyan űrügynökség, amelyik fontosnak tartja tevékenységének széles körű megismertetését. Japán űrkutatási intézete, az ISAS 880 ezer önként jelentkező nevét küldi majd egy kisbolygóra a jövő májusban induló MUSES-C jelű űrszondája segítségével.

A „James Webb-űrtávcsőnek” átnevezett NGST a Hubble-űrtávcső utóda lesz a világűrben.

A magyar részvétellel készülő üstökös-szonda újabb lépéseket tett a világűr felé.

A Spanyolország partjait pusztító olajfoltot szinte minden távérzékelő műhold megörökíti, ezzel is segítve a védekezési munkálatokat.

Az utóbbi években a Koreai Köztársaság lassan, de biztosan megtanult autókat gyártani. Lehet, hogy az évtized közepén már űrrakétája is lesz?

Az oroszországi Pleszeck meletti űrközpontból sikeresen indult egy orosz Kozmosz-3M rakéta, fedélzetén egy-egy algír és orosz műholddal.